A tokiói fő fogyasztói árindex éves szinten 2.7%-ra emelkedett, ami a korábbi 2.5%-os érték után 180 fokos fordulat. Ez az inflációs nyomás enyhe növekedését jelzi Tokióban, Japán gazdasági központjában.

A 2.7%-os növekedés azt mutatja, hogy az inflációs nyomás, bár nem szárnyal, folyamatosan jelen van. A Bank of Japan (BoJ) pedig közelről figyeli ezt az emelkedést. A maginfláció folyamatos emelkedése felerősíti a vitákat a BoJ-n belül a rendkívül laza monetáris politikai irányvonalról, és arról, hogy a szigorítás irányába mozdulhat-e el az infláció további emelkedésének megakadályozása érdekében. Erről már nagyon sokat beszéltünk az elmúlt hónapokban ugyebár.

A magasabb infláció jellemzően szigorúbb monetáris politikával kapcsolatos várakozásokhoz vezethet, ami támogathatja a valuta értékét. Tekintettel azonban a BoJ történelmi vonakodására, hogy elmozduljon alkalmazkodó álláspontjától, a piac reakciója a japán jenindex (JXY) tekintetében mérsékeltebb lehet, hacsak nincs egyértelmű jele a politikaváltásnak. Tehát a szigorú monetáris politikai váltás esetén, annak legtöbb velejáróját kellene tapasztalnunk, kezdbe a központi bank mérlegének csökkentésével a kamatemelésig.

A JXY esetében a tokiói központi fogyasztói árindex növekedése vegyes hatásokat válthat ki, de ennek több oka van. Tehát az emelkedő infláció okozta hatás a devizára több tényezős, de nincs baj, csak a következőket kell szemmel tartani, hogy kalkulálhassunk. Egyrészt erősödő gazdaságot jelezhet, ami végül a jen erősödéséhez vezet. Bár az erősödő gazdaságot jelenleg nem jelenthetjük ki még emelkedés esetén se, a banki algoritmusok rövidtávon pozitívan reagálnak egy ilyen emelkedésre. Másrészt, ha az infláció meghaladja a bérnövekedést, az a fogyasztói vásárlóerő csökkenéséhez vezethet, ami ronthatja a gazdasági kilátásokat. Tekintettel a jelenlegi kereseti adatokra, Tokióban az átlagkereset 2 hónapja igen alacsony, 317453 JPY/hónap szinten van, egy csökkenő trendben. Ez alapvetően lehetőséget ad a bérnövekedés meghaladásához, de ez esetben is csak rövid távról beszélhetnénk, hiszen a hisztorikus adatok alapján itt is növekedés várható.

A grafikont nézve a fogyasztói árindex 2023 januárjától stabilan, trendszerűen süllyed, és a múlt havi, előző hónaphoz képest beállt enyhe emelkedés még nem töri meg a trendet. Ez azt jelenti, hogy az inflációs nyomás nem enyhül olyan gyorsan, mint korábban gondolták, ami az árstabilitás kérdését hozhatja vissza a BoJ fókuszába. Legalábbis nem az elvárt ütemben, mert az ilyen jellegű süllyedés esetén (kisebb kiugrásokkal felfelé) az időtartam elhúzódik a célig.

Tekintettel a múlt havi emelkedésre, rövid távon stabilizálódás vagy enyhe növekedés következhet be, mivel olyan tényezők, mint a globális nyersanyagárak és a belföldi kereslet továbbra is befolyásolják az inflációt. Jelentős gazdasági elmozdulás nélkül azonban a fogyasztói árindex drámai változása kevésbé valószínű. A világgazdasági feltételek, különösen a nyersanyagárak és a hazai gazdasági tevékenység kulcsfontosságú. Japán termelése abszolút lassulást mutat a manufacturing PMI adattal, így ez továbbra is akadályokat szabhat az infláció emelkedésének, de a nyersanyagárak megtorpantak a süllyedésben. 

A konklúzió tehát, hogy a tokiói CPI 2.7%-os emelkedése a hosszabban tartó infláció jele, amely fenntarthatja a nyomást a BoJ-ra. Enyhe elmozdulásra számítok, melyre rövidtávú reakció várható majd. Enyhe, az előző 2.7%-hoz való emelkedő elmozdulás esetén a JXY is tapasztalhat pozitív reakciót, amíg süllyedés esetén negatív mozgás várható.

Az új adatok alapján történő konklúziók a TOTM PRO szint élő bejelentkezéseiben szerepel minden hétfőn és csütörtökön.