The Open Network

A The Open Network, röviden TON, a maga nemében úttörő platform, amelyet eredetileg az egyszerű cryptotranzakciók megkönnyítésére terveztek a népszerű, és széles körben elterjedt Telegram platformon keresztül. A nyílt layer 1-es, Proof-of-Stake (PoS) modellen alapuló blokklánc lényege egy rugalmas, több hálózatból álló rendszer, amely másodpercenként tranzakciók millióit képes feldolgozni köszönhetően az egyedi fejlesztéseinek. Ami a blokkláncot kiemeli a tömegből, az az „öngyógyító” mechanizmusa, ami képes automatikusan telepíteni egy javítást, ha a hálózaton belül probléma adódna, és az Instant Hypercube Routing nevű protokoll, amely biztosítja a blokkláncok közötti gyors tranzakciófeldolgozást. Ezek a funkciók növelik a hálózat sebességét és megbízhatóságát.

A TON decentralizált platform úgy van felépítve, hogy a felhasználók nem csak egy blokkláncra korlátozódnak, hanem a TON köré épülő, több a peer-to-peer hálózatra, valamint egy elosztott fájltároló technológiára, a TON Storage-re, amely a blokkok és felhasználói fájlok archív másolatainak megőrzésére szolgál. Ezen kívül a hálózat több olyan funkcióval is rendelkezik, ami vonzóvá teszi a felhasználók számára. Ilyen pl. a TON Domain Naming System (DNS), amely egy decentralizált domain-névrendszer, ahol senki nem blokkolhatja a kiválasztott domainnevet. (csak kivételes esetekben, de ehhez az egész hálózatra kiterjedő szavazás szükséges). Vagy megemlíthetjük a TON Proxy hálózati proxy réteget is, amely biztosítja az anonimitást és biztonságot nyújt azáltal, hogy elrejti a hálózati csomópontok identitását és IP-címét, vagy a TON Payments mikrofizetési lehetőséget, amely a hétköznapi felhasználók számára rendkívüli módon megkönnyíti a vásárlási potenciált.

Mottója:

New protocol
New opportunities
New freedom
The Open Network.

A projekt mögötti ötlet 2018-ban fogalmazódott meg Nikolai Durov fejében, aki egy remek matematikus és informatikai szakember. Kezdetekben közösen a testvérével, Pavel Durovval hozták létre Oroszország egyik legnépszerűbb alkalmazását, a VKontakte-t. (ottani Facebook) Mivel azonban sokszor ellentmondásba keveredtek az orosz hatóságokkal, így kénytelenek voltak elhagyni az országot. Öröm az ürömben, hogy ennek is köszönhetően, szintén közösen, megalkották a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazását, a Telegramot, amely a sikerességét a dupla chat rendszerének köszönhette a kezdeti időkben, és mára már közel 800 millió felhasználóval büszkélkedhet.

Tehát az első whitepaper 2018-ban jelent meg, ami arról szólt, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a mindennapi internethasználó és a blokklánc technológia, valamint a cryptoeszköz között. Az akkor Telegram Open Network néven futó blokklánc felépítéséért és fejlesztéséért Nikolai és csapata volt a felelős. Pavel, aki addigra népszerű influencerré vált, ő lett az új projekt arca. A PoS layer 1-es hálózat, amely egy Ethereum Virtual Machine-hez hasonló, saját TVM protokollt futtatott, képes volt az okos szerződések végrehajtására, így lehetőség volt alkalmazásokat és pénzügyi tevékenységeket is automatizálni a hálózaton.

A teszthálózat 2019 elején indult el, a mainnet pedig kicsivel később, de még ugyanabban az évben. A hálózathoz akkoriban egy natív token is tartozott, ami GRAM néven futott. A GRAM-ra épült fel a teljes hálózati infrastruktúra, és a rutinszerű P2P-tranzakciók elég gyorsan, nagyon komoly felhasználói bázist hoztak. Azonban a népszerűségnek ára volt. A GRAM token nevét számos átveréshez, hamis token kibocsátásokhoz és megtévesztő airdrop programokhoz használták fel, és mindezt még a hivatalos tokenkibocsátás (ICO) előtt. A problémák megoldása érdekében a Telegram alapítója és vezérigazgatója, Pavel Durov létrehozott egy hivatalos csatornát az ICO-ban való részvételhez. Ezután maga az ICO rendkívül sikeres lett, és az 1,7 milliárd dolláros értékbevonással a történelem második legnagyobb tokeneladása volt, és a vállalatnak így jelentős finanszírozást sikerült szereznie.

Hamarosan azonban jogi bonyodalmak merültek fel, amikor az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) a Gram tokent értékpapírnak azonosította, és a telegramot megvádolta az értékpapírtörvény megsértésével. Bár Durovék egy ideig megpróbálták bizonyítani az ellenkezőjét a bíróságon, a csatát elvesztették. Az ítélet szerint a cégnek 1,2 milliárd dollárt kellett visszafizetni a befektetőknek, és ezen felül 18,5 millió dollár büntetést is kiróttak a cégre. Ezt követően 2020 májusában Durov a Telegrammal félbehagyta a projektet, és teljesen kiszállt belőle.

Azonban a fejlesztők és a cryptorajongók nem adták fel, és mivel nyílt forráskódú, és bárki számára elérhető volt a GitHubon, így több cég és közösség is elkezdte fejleszteni tovább a blokkláncot. Egy ilyen nagyobb szereplő volt, a „Free Ton” csapata, akik mára átnevezték magukat Everscale-nek, és hasonló hálózatot működtetnek, mint a TON.

A másik ilyen támogatói csapat volt The Open Network mögött álló közösség. A független lelkes közösség létrehozott egy non-profit alapítványt, a TON Foundation-t. 2021 májusától ők fejlesztették, és a mai napig fejlesztik tovább a TON-t, amelyet átneveztek „Telegram Open Network”-ről „The Open Network”-re. A Toncoin pedig a Gram utódaként jelent meg, amely most már független hálózati tokenként működik tovább. (nem pedig Telegram befektetésként)

2022-ben az első finanszírozási körükből 250 millió dollárt sikerült összegyűjteniük a TONcoin Fund számára, ahol olyan befektetők voltak jelen, mint a MEXC Global, a Huobi és a Kucoin kockázati tőkealapok. Majd még ugyanebben az évben, újabb 90 millió dolláros alapot hoztak létre, TON Alpha-Vista Fund (TAV) néven, amely olyan támogatókkal rendelkezett, mint a VistaLabs, az Alphanonce, a Miner’s Fund és a Kilo Fund. Ennek az alapnak is az volt a célja, hogy folytassa a Telegram által alapított blokklánc fejlesztését.

Jelenleg az új, svájci székhelyű 2023. szeptemberében bejegyzett The Open Network Foundation felel a hálózat működéséért. Az alapítvány elnöke Steve Yun, aki már régóta jelen van a projekt életében, a tanács másik két tagja pedig Barbara Schüpbach, és Manuel Stotz. Jelenleg a hálózatért Anatolij Makosov (tolja janot) szoftverfejlesztő és Kirill Emelianenko programozó matematikus és fizikus felel legfőképp. A TON Foundationt 100%-ban közösség finanszírozásból tartja el magát, és az ökoszisztémán belül a fejlesztőket és a projekteket támogatja azzal a céllal, hogy a TON küldetését beteljesítse.

A TON egy rendkívül rugalmas és adaptív platform, amely tranzakciók széles skáláját képes kezelni, és a lényege, hogy többláncos architektúrával rendelkezik, ami képessé teszi a tranzakciók millióit kezelni. A blokklánc jellemzője a többszintű szerkezet, amelyet a sharding elvén fejlesztettek ki. Ez az elv több alhálózatot használ ugyanazon a blokkláncon, ahol minden shard egyedi, független és saját adattal rendelkezik, ezért csökkentheti a késleltetést, elkerülheti a nem ellenőrzött blokkok felhalmozódását, és felgyorsíthatja a tranzakciós folyamatot. A láncon kívüli tranzakciók pedig azonnali és díjmentes átutalásokat tesznek lehetővé.

Valójában az egész blokklánc egy háromrétegű rendszerből tevődik össze. Az első szinten található a masterchain, amely egy nagy teljesítményű Proof-of-Stake (PoS) algoritmusnak köszönhetően működik, és biztosítja a nagy sebességet, skálázhatóságot és biztonságot. Ez a hálózat fő lánca, amihez utána kapcsolódnak a másodlagos láncok, az ún. workchainek, amelyeknek saját konszenzusszabályai lehetnek, de minden esetben kompatibilisek a masterchainnel, hogy zökkenőmentesen tudjanak egymással kommunikálni. Végül a harmadik szinten vannak a shardchainek, avagy horizontális blokkláncok, amelyek részei a workchainnek, és az a szerepük, hogy skálázhatósági „boostot” adjanak nekik, felosztva a munkát és párhuzamosítva azt. A shardchain és a masterchain blokkjai körülbelül öt másodpercenként generálódnak, ami nagyon rövid tranzakció-megerősítési időt eredményez. Ezzel a 3 réteggel valójában a TON skálázhatósága sokkal magasabb szintre emelkedik, mint akár a Polkadot vagy a Solana blokklánca. Mindez az alulról felfelé építkező megközelítésnek köszönhetően lehetséges, amelyet a TON a shardchainjeihez használ, és amely az általuk Infinite Sharding Paradigmnak nevezett paradigmát eredményezi, amely minden egyes okosszerződést (vagy fiókot) úgy kezel, mintha az önmagában egy saját shardchainben lenne.

A TON-ban az utolsó masterchain blokk hashje határozza meg a rendszer általános állapotát, ami lehetővé teszi a hálózat egyszerűsített felügyeletét. A hálózat a Proof-of-Stake (PoS) konszenzusra is támaszkodik. A validátorok minimum 400 ezer Toncoin letétbe helyezésével vesznek részt a blokkgenerálásban pszeudo-random módon hozzárendelve a shardokhoz, és a konszenzus a Byzantine Fault Tolerant (BFT) protokollok használatával érhető el. A validátorok több részhalmaz részei is lehetnek, párhuzamosan futtatva a validátori és konszenzusos algoritmusokat, így növelve a hatékonyságot.

A TON blokklánc másik nagy áttörése öngyógyító mechanizmusa. A shardingok miatt előfordulhat, hogy a hálózat frissítése (masterchain) ütközésbe kerül az alhálózatokkal (workchainek vagy shardchainek). Ebben az esetben kap jelentőséget az öngyógyító mechanizmus, amely felelős a TON-hálózat megfelelő működésének fenntartásáért, akár a (meglévő adatokkal) blokkok újraírását is lehetővé téve a probléma megoldása érdekében.

Az egész rendszer teljesen decentralizáltan működik, mivel a magot olyan támogató elemek veszik körül, mint a dedikált peer-to-peer hálózat, ami ellenállóvá teszi a cenzúrával és a különböző támadásokkal szemben, amelyeket a hálózat elszenvedhet. Azonban megoldást kellett találni arra, hogy a hálózati információkat a már elfogadott konszenzus szabályoknak megfelelően küldjék el a hálózat minden részének. Erre hozták létre az Instant Hypercube Routing (IHR) nevű megoldást, egy kommunikációs protokollt, amely lehetővé tette, hogy az összes TON-csomópont gyorsan és hatékonyan megossza a blokkjaira és műveleteire vonatkozó információkat. Ily módon az egész hálózat fenntartja a megfelelő működéshez szükséges információ szinkronizációt. Ennek fényében a TON PoS protokollja és sharding rendszere a hálózatban öt másodpercenként egy blokkot hoz létre.

A blokklánc okosszerződéseket is kezel, egy saját TON Virtual Machine (TVM) protokollon keresztül, a masterchainben vagy egy alap workchainben. A TVM-nek köszönhetően a TON funkcionalitása nem korlátozódik csupán a fizetésekre, hanem lehetővé teszi azt, hogy bármilyen szerződést képesek legyenek végrehajtani elektronikusan okosszerződés formájában. A hálózaton lévő okosszerződések Turing-complete szabályrendszernek felelnek meg, ami annyit tesz, hogy a rendszer önmagában is képes számításokat megoldani.

Ami még a TON -t népszerűvé tette, az a felhasználók magánéletének és anonimitásának megőrzése, és a védelme iránti elkötelezettsége. A TON fejlesztői létrehozták az ún. TON Proxy-t, a TON hálózat egy olyan funkcióját, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy névtelenül cseréljenek információt a hálózaton. Az ehhez használt protokoll lehetővé teszi az adatok névtelen és konfiguráció nélküli küldését és fogadását, ezzel biztosítva az emberek magánéletét és anonimitását a TON használata során. Valójában a TON Proxy lényege, hogy nem használ központi szervereket és IP-címeket, így kevésbé sérülékeny a blokkolásra és a cenzúrára. A TON kliensek közvetlenül kapcsolatba léphetnek egymással, ami magasabb szintű anonimitást biztosít. Emellett a TON Proxy „onion routingot” használ, ami lehetőségeket nyit meg a teljes értékű Darknet oldalak létrehozására a hálózaton, amely szintén a cenzúra megkerülését szolgálja.

Kulcsfontosságú szerepet játszik a platform életében a Kademlia-szerű elosztott hash-tábla (Distributed Hash Table (DHT)), amelynek feladata a különböző értékek tárolása és visszakeresése egy decentralizált hálózatban. Ennek segítségével válnak lehetővé a felhasználóbarát interakciók a böngésző-szerű vagy okostelefon-alkalmazásokon keresztül. A DHT-t a TON több részében is használják, pl. fájlkeresésre a TON Storage-ben, vagy a TON Proxynál.

Egy lényeges funkció, amelyet a TON integrált a hálózatába, a TON Storage, amely egy adattároló a TON hálózat csomópontjaiba integrálva, ami azt jelenti, hogy minden egyes TON-node képes decentralizált adattárolási pontot létrehozni a hálózatban. Egy DHT-rendszeren alapul (hasonlóan a Bitcoin által használt rendszerhez), amely megosztja az információkat a node-ok között, és bármikor decentralizált hozzáférést biztosít az adatokhoz. Gyakorlatilag a TON Storage nagy merevlemezként működik (működhet), ahol a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező dAppok vagy más blokklánc-alkalmazások működéséhez szükséges adatokat tárolhatja. (ha engedélyezik).

A technológiát kiegészíti egy másik funkció, a decentralizált DNS-rendszer (TON Network Domain Name System), amely lehetővé teszi felhasználók számára, hogy hosszú hash-ek vagy címek helyett, olvasható domainneveket használjanak a hálózatban egy adott fizetési címhez, tárcához vagy szolgáltatáshoz. (hasonló az Ethereum Name Services-hez ). A decentralizált domainek megváltoztathatatlanok és átláthatóan működnek. A TON DNS döntő szerepet játszik a kényelmes felhasználói élmény megteremtésében, és a TON ökoszisztémában a dAppokkal és szolgáltatásokkal való interakció egyszerűsítésében.

A TON Services, vagyis a szolgáltatások képezik az alapját az elosztott alkalmazások létrehozásának a TON-ökoszisztémában. Ezeket az alkalmazásokat külsős fejlesztők építik, és a TON blokkláncon alapuló, különböző funkciókat és szolgáltatásokat nyújthatnak. A TON Services főbb jellemzői a következők:

• TON Sites – ezeket úgy lehetne jellemezni, hogy a klasszikus weboldalakkal analógok, de az ügyféleszközökön vannak elosztva, így nem lehet őket blokkolni a domainnevek alapján a hatóságok által. Tartalomoldalakat, adatbeviteli űrlapokat és hyperlinkeket tartalmaznak.
• Fog Services – ezek olyan alkalmazás-szolgáltatások, amelyeket nem tudnak blokkolni az olyan platformok, mint a Google Play és az AppStore, vagy a szabályozó hatóságok. A Fog Services frissítései a TON hálózaton belül válnak elérhetővé, pl. a Telegram üzenetküldő, amely a TON ökoszisztéma első szolgáltatási alkalmazása.

A hálózat rendelkezik saját belső fizetési rendszerrel is, amely lehetőséget biztosít azonnali és biztonságos tranzakciók lebonyolítására a platformon belül. A TON Payments a Toncoint használja alapértelmezett fizetőeszközként a teljes ökoszisztémán belüli fizetések és tranzakciók lebonyolításához. Ez a fizetési rendszer lehetővé teszi a

• tokenek átutalását a felhasználók tárcái között,
• mikrofizetések fogadását a TON-on működő decentralizált alkalmazásokban és szolgáltatásokban
• a TON Proxy, a TON DNS (domain nevek) és a TON Storage (fájltárolás) szolgáltatásokért való fizetéseket
• a különféle cryptoeszközök váltásait a TON-on belül.

A Toncoin (TON) a TON blokklánc natív tokene, amelyet a Telegram Open Network projekt átalakulása után hoztak létre. A Toncoin belső cryptoeszközként szolgál a tranzakciók lebonyolításához és a különböző alkalmazások és okosszerződések működésének a biztosításához. Mivel a nyílt blokklánc egy decentralizált autonóm szervezetként (DAO) működik, így a blokklánc natív tokenjét birtokló felhasználók szavazhatnak a blokkláncot vagy az ökoszisztémát érintő javasolt változtatásokról.

A kezdeti teljes készlet 5 milliárd darabbal indult, felső korlát nélkül, mert a készlet állandóan növekszik a hálózatot karbantartó validátoroknak adott stake-jutalmak révén, és az alapítvány létrehozott egy beépített 0,3-0,6 %-os éves inflációs rátát. A kínálatot próbálják szabályozni, hogy az inflációt kordában tartsák, lekötések formájában, valamint égetéssel. Ha a validálók tisztességtelenül járnak el, büntetést kapnak, és a tokenjeik egy részét égetéssel véglegesen kivonják a forgalomból. Ez nem csak a tisztességtelen viselkedést bünteti, hanem csökkenti a Toncoinok teljes kínálatát, ezzel is hozzájárulva a túlkínálat elkerüléséhez.

A tokenomika úgy néz ki, hogy a Toncoin 96%-át 2020 júliusában és augusztusában osztották szét az akkori bányászok között, azonban ennek a legalább 85,8%-át néhány, egymással kapcsolatban álló és a TON Foundation-höz kapcsolódó validátorcsoport birtokolja, akik a TON blokklánc PoS konszenzusának 2/3-át ellenőrzik. 2023 februárjában a TON validátorai megszavazták az inaktív fiókok 4 évre történő befagyasztását, ami a teljes kínálat körülbelül 20%-a.

Fizetésekhez használt esetek a következők:

• az okosszerződések tranzakcióinak feldolgozási díja
• a hálózatra épülő alkalmazások által nyújtott fizetési szolgáltatások díjai (saját app store-ból letöltött alkalmazások díjai is Toncoinban fizetendők)
• blokkláncközi tranzakciós díjak
• a blokklánc-alapú domain nevek (DNS) díjai
• TON proxy szolgáltatás díja (hamarosan)
• decentralizált adattárolási díjak

Egyéb funkciók:

• validátorok letétbe helyezése a rendszer működtetése érdekében
• nominátorok hozzájárulása a hálózat biztonságához a stakeken keresztül (minden tokentulajdonos lehet nominátor, aki kölcsönadja a validátornak a tokeneket, és így jutalmat szerezhet)
• kormányzási programban való részvételi hely biztosítása a tulajdonosnak, ezzel a hálózat jövőbeli fejlődését lehet befolyásolni.

A TON blokkláncon összesen 6 ellenőrzést végeztek, a legutóbbi a CertiK, az egyik vezető blokklánc-biztonsági cég által kiállított audit volt, amely 2023. január 19-én került átadásra. A dokumentumból kiderül, hogy volt néhány észlelt nem fajsúlyos probléma, de ezeket sikerült kijavítaniuk a fejlesztőknek. A CertiK, amely továbbra is partnerként működik együtt a TON-nal, összességében a projektet úgy ítélte meg, hogy az rugalmasságot, megbízhatóságot és stabilitást mutat a blokklánc szférában.

Az alábbi képen a CertiK honlapjáról letöltött értékelés látható:

A TON stratégiája az volt, hogy a Telegram közösséget kihasználva vonzza a projekteket a Toncoin építésére, és végső soron a Toncoin használatára. Ez a stratégia beválni látszik, kiterjedt ökoszisztémájának hála, partnerekből nincs hiány. A legnagyobb partnerén, a Telegramon túl, a listáján olyan nagyvállalatok is szerepelnek, mint a Tencent felhőszolgáltatását biztosító vállalat, a Tencent Cloud, a Chainbase adatinfrastruktúra-szolgáltató, a DWF Labs tőkebefektető, a Darley Technologies, a Hexa Capital és most a legújabb MEXC Ventures tőkebefektető és az Alibaba Cloud felhőszolgáltató óriás.

Biztonság terén pedig partnerséget kötött az Elliptic-kel, amely világszerte vezető szerepet tölt be a cryptoeszközök kockázatkezelésében, és olyan nagy pénzintézetek a támogatói, mint a JP Morgan, Santander, vagy az SBI Group. Ezzel az együttműködéssel az Elliptic azt vállalta, hogy átvizsgálja az összes TON tárcacímet, és megjelöli azokat, amelyek “nem kívánt” szereplőkkel kapcsolatosak, így segít megelőzni, hogy a TON-felhasználók és -projektek elkerülhessék ezeket a “nem tiszta” számlákat és szereplőket.

A TON Foundation, amely átvette a TON irányítását, rövid idő alatt komoly bővítéseket hozott a hálózat életébe. Sikeresen bővítik az ökoszisztémát, saját app store-ral rendelkeznek, ahol jelenleg már több mint 500 alkalmazás használja a hálózat adta lehetőségeket. Számtalan funkciót és szolgáltatást építettek be a hálózatukba, amelyeknek köszönhetően, ma ez a technológia az egyik legfejlettebb infrastruktúrával büszkélkedhet a cryptohálózatok között. A hozzá kapcsolt projektek a tárcaszolgáltatásoktól a játékokon át, a tokenizációig mindenre kiterjednek, ami főleg annak köszönhető, hogy a TON teljes infrastruktúrája olyan komplex rendszert alkot, amely lehetővé teszi a decentralizált alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését, biztosítva azok rendelkezésre állását és rugalmasságát.

Szeptember közepén a TON Foundation hivatalos partnerséget jelentett be a Telegrammal, így a TON hálózati ökoszisztémáját most már integrálhatja és népszerűsítheti a Telegram 800 millió aktív felhasználója számára.

Az egyik legnépszerűbb a TON Wallet tárcaszolgáltatás, amelyet az üzenetküldő alkalmazás integrált, hogy jutalékmentes cryptotranszfereket, valamint kártyás vásárlásokat, és cryptoeszköz P2P kereskedéseket biztosítson a Telegram-felhasználók számára. Ezen felül olyan funkciókkal bír, mint a Wallet bot és a TON Connect. Ezen túlmenően a tárcát a Telegram Mini apps is használja, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy alkalmazáson belüli szolgáltatásokat és élményeket hozzanak létre.

Bár a TON ökoszisztéma még csak a korai szakaszában jár, a TON-on-chain alkalmazások, amelyek mélyen integrálódnak a Telegram-mal, képesek kiemelkedni. A közössége a Web3 és a cryptotérben azon dolgozik, hogy jobb és hatékonyabb ökoszisztémát hozzon létre a felhasználók számára, és még több felhasználót vonzzon a szolgáltatásaik használatára.

A TON blokkláncnak a közösség adott új életet, így nem meglepő, ha a közösségi jelenlét igen erősnek mondható. Főleg a Telegram üzenetküldő alkalmazáson való jelenlét a domináns, 13 nyelven vannak jelen, mind csatorna, mind chat formában, azon kívül számtalan egyéb fejlesztői közösség is van a platformon. A twitteren 236 ezres táboruk van, és a GitHubon is egy nagyon támogató, majd 2 ezer főt számláló közösség alakult ki.

Ezen túlmenően megalakult a TON Society, amely az egyének sokféle csoportját tömöríti, beleértve a felhasználókat, a hub fejlesztőket és a nagyköveteket, akiknek közös elképzelésük van a TON jövőjéről.

Blokklánc metrikák (On-Chain adatok)

Az alapvető fundamentális elemzéshez elkerülhetetlen a hálózati aktivitás mérőszámainak figyelembevétele.

A blokkláncon az aktív tárcacímek száma látványosan növekszik, jelenleg (2023.okt.12-én) 825 ezer az aktív felhasználó, ami elenyésző szám egy nagyobb hálózathoz képest, azonban a stabil növekedése figyelemreméltó.

Ezzel szemben a tranzakciók számában a növekedés nem mutatkozik, stabilan egy zónában mozog, nagyobb aktivitás csak egy új applikáció bevezetésénél látható. Érdemes figyelemmel kísérni ezt az adatot, mert amikor ez elkezd emelkedni, akkor az jelzésértékű lehet, hogy a hálózat iránt megnövekszik az érdeklődés, és nagyobb lesz a token iránt a kereslet. (ami akár árfelhajtó hatású is lehet)

Stakelt összeg nagysága a hálózaton leginkább a lánc biztonságát mutatja, minél magasabb a stakelt összeg, annál biztonságosabb egy hálózat. A TON-on jelenleg 534 millió token van stakelve, 366 validátornál, ami a teljes kínálat csupán kicsivel több, mint 10%-át teszi ki. Ez az érték nagyon alacsonynak tűnik, azonban hozzá kell tenni, hogy a tokenek teljes készletének kb. 20%-a be van fagyasztva, de még ezzel számolva is csak 13,35%-a van letétbe helyezve, ami azt jelenti, hogy a hálózat kevésbé ellenálló egy támadással szemben. Az alacsony stakelt összeg valószínűleg arra is visszavezethető, hogy csak nagyon nagy összeggel lehet valaki validátor, és nem túl gazdaságos egy ilyen node működtetése a lekötött pénzmennyiséggel egyetemben.

Pénzügyi mutatók

A piaci kapitalizáció a hálózat értékét reprezentálja, amelyet az aktuális ár és a forgalomban lévő token mennyiségének a szorzata. Ez az érték folyamatosan változó, és bár meghatározza az adott projekt értékét, jelentősége főleg az egyéb mutatók, pl. a likviditás mérésénél lesz meghatározó. A TON-nál a jelenlegi 6,6 milliárdos piaci kapitalizáció mellett egy 2%-os árfolyam elmozduláshoz a legnagyobb TON forgalommal bíró kereskedési platformnál átlag 80 ezer dollár is elég, ami arra utal, hogy rendkívül alacsony token likviditása. (összehasonlítva mondjuk egy TRON-nal, amelyik hasonló piaci kapitalizációval bír, de nála fél millió dollár szükséges egy ilyen elmozduláshoz) A nagyon alacsony kereskedési volumen annak is köszönhető, hogy a legnagyobb brókeri platformokon nincs listázva a token, főleg a régi SEC peres ügye miatt.

A TON Foundation svájci szervezetének elindítása egybeesik egy sor közelgő kezdeményezéssel, beleértve a gondosan megtervezett vállalati partnerségek és integrációk sorozatát, amelyek ösztönzik a fejlesztők felvásárlását, a felhasználók részvételét és a hálózat növekedését. A 2023 évben a TON hálózat fejlesztői aktivitása 102%-kal nőtt az előző évhez képest, és ezt a vonalat szeretnék tovább vinni.

2023 negyedik negyedévére az alábbi tervek szerepelnek:

• Jetton Brigde indítása – egy crosschain bridge a TON hálózaton mintelt jettonok számára a Ethereum és a BNB Chain-re való átjutáshoz,
• egy másik bridge indítása a BTC, ETH, BNB számára, hogy a TON hálózatra könnyebb legyen az áthidalás
• hatékonyság növelése azzal, hogy szétválasszák a collatorokat a validátoroktól, ezzel lehetővé válik a hálózat probléma nélküli kezelés nagy terhelések alatt is
• demonstráció a hálózat rendkívüli képességére (Guiness rekord terv) – gyakorlatilag bemutatják, hogyan képes a TON hatalmas számú tranzakciót kezelni, és hogyan skálázódik terhelés alatt
• új irányelvek kiadása – mire képes és hogyan lehet együtt dolgozni a Ton-nal
• a rosszul teljesítő validátorok észlelésének és büntetésének továbbfejlesztése és javítása
• az Elector és a Config rendszer okosszerződéseinek a frissítése, hogy könnyebbé tegye a stakelt okosszerződések fejlesztését, és lehetővé tegye a staking pool résztvevőinek, hogy a hálózatra kiterjedő szavazásokon onchain szavazhassanak
• új, népszerű cryptoeszközök számára technológiai támogatás fejlesztése
• TON Proxy-nál – új .ton végű webhelyek futtatása, amely nem fog függni egy fix IP-címtől, egy központosított domaintól és egy központosított tanúsítványtól, így lehetetlen lesz blokkolni. A webhelyet magán webkiszolgálón vagy TON Storage-on lehet majd elhelyezni.
• TON Storage-nél – kibővül bármilyen méretű fájlok tárolására és terjesztésére a decentralizált TON-hálózaton

Az alapítvány az indulással kötelezettséget vállal arra, hogy részletes átláthatósági jelentéseket készít, amelyek átfogóan felvázolják a Toncoin tokenomikáját és a tokenek történeti eloszlását. Ezek a jelentések betekintést nyújtanak a token-kibocsátásba, a partnerség elosztásába, a fejlesztésbe, a közösségi ösztönzőkbe, valamint a működési költségekre és az ökoszisztéma növekedésére használt eszközök bontására, ezek nagyon hasznos anyagok lesznek az átláthatóság miatt. Továbbá az alapítvány a jövőben azt tervezi, hogy oktassák a nyilvánosságot, elősegítsék a fejlesztést és a TON ökoszisztéma-bővítését.

A layer 1-es TON blokklánc számos jellegzetes technológiai tulajdonságával tűnik ki a piacon. Azonban elég ennyi a sikerhez? Vagy a múltja megbélyegezte őt örökre, és a hiába a kitartó közössége, sosem ér el majd átütő sikert? Nézzük meg a mellette és az ellene szóló érveket.

Lehetőségek:

Technológia és szolgáltatások által biztosított előnyök: A TON technológiája abból a szempontból kimagasló, hogy a kooperatív kombinációja növeli a robusztusságát és a funkcionalitását, és ez ideálissá teszi a Web3, a DeFi, az okosszerződések és egyebek igényeinek kielégítésére, még akkor is, ha emberek milliói használják a hálózatot. A skálázhatósága és gyorsasága azzal, hogy több millió tranzakciót képes kezelni másodpercenként (TPS), pedig egyedülálló a maga nemében.

A ráépülő szolgáltatások csak erősítik a közösségi felhasználói bázist, mivel áthidalják a szakadékot a komplex blokklánc technológia és a hétköznapi felhasználók között. Míg más blokkláncok inkább a technológiában jártas felhasználókat szólítják meg, addig a TON igyekszik az egyszerű, mindennapi emberek számára is elérhető szolgáltatásokkal betörni a piacra, mint a domainnév választás, vagy az ingyenes fizetési lehetőségek, nem beszélve az anonimitást biztosító funkciókról, amik igencsak népszerűek.

Finanszírozás és közösség: A projekt a közösség által van finanszírozva, fejlesztve és terelgetve, ami az egyik legnagyobb erőssége a hálózatnak. Míg hisznek benne a felhasználók, addig életben is tartják és fejlesztik. A masszív közössége, valamint a körülötte lévő infrastruktúra növekedése pedig arra utal, hogy bőven van erő és potenciál a rendszerben.

Stratégiai partnerségek: Az integrációja a népszerű Telegram üzenetküldőbe egyre nagyobb potenciált jelent a fejlesztők számára, hogy a hálózatot válasszák a projektjeikhez, hisz a 800 milliós Telegram felhasználóbázis erős húzóerőnek bizonyulhat.

Ökoszisztéma: Az egész Toncoin ökoszisztéma az egyik legnagyobb a cryptovilágban, és szinte minden piaci szegmenst lefednek a ráépülő alkalmazások.

Anonimitás biztosítása és adatvédelem: TON Proxy funkciója lehetővé teszi a névtelen információcserét a hálózaton. Az ehhez használt protokoll adatok névtelen és konfiguráció nélküli küldését és fogadását biztosítja, ezzel az emberek magánéletét és anonimitását garantálja a használat során. A mai világban, ahol már mindent is lát a „nagy testvér”, ez a funkció egy komoly potenciál lehet a felhasználóknál.

Kockázatok:

Versenykörnyezet: Bár érdekes a technológiai megoldása a projektnek, sajnos az eredeti fejlesztők elhagyták a hálózatot. Mivel nyílt forráskódú blokklánc, mindenki számára elérhető, ezért több hasonló kvalitású hálózat is létezik már. Bár számos olyan funkcióval bír az infrastruktúra, amivel a nagyobb konkurensek nem, de ez még nem elég a sikeres érvényesüléshez. Hiányzik egy stabil háttér, egy nagybefektető, aki akkor is fenn tudja tartani a projektet a felszínen, ha hullámvölgybe kerülne. A konkurensek emiatt, és a nagyobb marketing miatt, stabilabb lábakon állnak.

Szabályozási környezet és a múlt: A sok scam projektes múltja (amiről nem ő tehet), valamint a SEC-vel folytatott pere kissé megbélyegezte az egészet. Ezen a sok névváltoztatás sem segített. A technológiája, valamint a szolgáltatásai pedig a szabályozási keretek változásával, nem várt akadályok elé állíthatják a platformot.

Technológiai problémák: A TON bonyolult, több rétegű kialakítása, ami egyik részről biztosítja számára a egyedülálló gyorsaságot és skálázhatóságot, a másik részről azonban az összetettsége miatt nagyobb kihívást jelenthet a karbantartása, a fejlesztése és a megértése, ami akár egy váratlan technikai problémához is vezethet.

Tokenomika és validátorok: Kissé aggasztó, hogy a tokenek több, mint a 85%-a köthető a TON alapítványához, ami megkérdőjelezi a decentralizáltságot ezen a ponton. Az sem segít a helyzeten, hogy csak a tehetős rétegnek adatik meg, hogy validátorrá váljon a magas tokenszám stake-igény miatt, ami elég belterjessé teszi az egész projektet.

A TON ökoszisztémát úgy tervezték, hogy megoldjon számos olyan problémát, amellyel a cryptohasználók még mindig napi szinten küzdenek. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a meglévő Telegram felhasználói bázist a TON blokklánchoz csatlakoztassák, és ezzel elősegítsék a cryptoeszközök tömeges elfogadását. Mára ez a vízió, úgy néz ki, valósággá kezd válni, még ha nem is az eredeti fejlesztők és elképzelések mentén.

A platformot az első naptól kezdve úgy építették fel, hogy hatalmas mennyiségű, hétköznapi felhasználót támogasson, emiatt a fejlesztők a skálázhatóságra és a továbbfejlesztett cross-shard kommunikációra helyezték a fő hangsúlyt. Ennek következményeként a protokoll ultragyors tranzakciókat tud lebonyolítani, és emiatt válik vonzóvá a különféle alkalmazások számára. A különböző elemek, pl. a peer-to-peer hálózatok, az elosztott fájltárolás és a hálózati proxy rétegek integrálásának az összefonásával a TON egy összefüggő és többfunkciós ökoszisztémát hozott létre, amely túlmutat a hagyományos blokklánc-funkcionalitáson, és alkalmazkodóbbá teszi a TON-t. Azonban sikere a felhasználóbarát alkalmazásokon, a nagyon kedvező díjstruktúrán és probléma mentes működésén múlik majd. A lehetőség ott áll a kapuban, és csak a közösségen és a fejlesztőkön múlik, hogy sikerre viszik-e.