TUDÁSTÁR
RWA-k, azaz a való világbeli eszközök tokenizált formái
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Számos alkalommal lehet olvasni arról, hogy a cryptoeszközök csak a web3-as felhasználók számára lettek kitalálva, és csak nagyon kevés olyan digitális eszköz létezik, amely a valós gazdasági tevékenységekhez köthető. Persze ebből mindig az a végkövetkeztetés, miszerint a cryptoeszközök felhasználási esetei a digitális világra korlátozódnak, így az értékük hosszabb távon nem fenntartható, mivel a mindennapi élet nagy része a fizikai világ körül forog.
Létezik azonban már egy olyan szegmense a digitális eszközöknek, amelyek áthidalják a szakadékot a fizikai és a digitális világ között: ezek az ún. real-world assets-ek, rövidítve RWA-k, amelyek a való világbeli eszközök tokenizált formáját képviselik. Az RWA eszközosztályba olyan termékek tartoznak, amelyek kézzelfoghatóan, tehát offline léteznek, mint például az ingatlanok, részvények vagy államkötvények, csak tokenek formájában jelennek meg a blokkláncon. Ezen eszközök tokenizációja egy olyan digitális tanúsítvány létrehozásának folyamata, amely mögött valós eszközök állnak, és amelyek védettek mindennemű másolás vagy módosítás ellen. Mára az intézményi elfogadás, a szabályozói környezet és a médiaérdeklődés is azt jelzi, hogy a tokenizáció sokkal kevésbé lehetőség, mint inkább elkerülhetetlen irány. A pénzügyi szolgáltatások vezetői egyre inkább úgy tekintenek a blokkláncra, az okosszerződésekre és a tokenizációra, mint a tőkepiaci infrastruktúra és az intézményi munkafolyamatok javításának lehetőségére, és egy nemrégiben készült SWIFT-jelentés szerint az intézményi befektetők 97%-a úgy véli, hogy a tokenizáció képes forradalmasítani a vagyonkezelési iparágat.
A kezdetek
Az 2021 előtti cryptopiacokon két fő típusú eszköz volt jelen. Az egyik oldalon álltak azok a cryptoeszközök, amelyek kereskedési spekulációval, hozamtermeléssel, vagy új tokenek kibocsátásával generáltak hozamot. A másik oldalon pedig ott voltak a stabilcoinok, amelyek a stabil árfolyamukkal inkább a tőkemegőrzést és a csereeszköz funkciót szolgálták, bár ezekkel is lehetett a lekötésük révén hozamot elérni. Mondhatjuk azt is, hogy ezek a fiat valutához kötött stabilcoinok, mint az USDT és USDC, amelyek elméletileg fedezve vannak bankbetétekkel és rövid lejáratú kötvényekkel, voltak az első fecskék a való világbeli eszközök tokenizációjában. De léteztek olyan cégek is, mint a pl. a Paxos, amelyek az arany tokenizált változatait indították fedezve tényleges, banki páncélteremben tárolt fizikai arannyal, amelyek szintén egyfajta stabilitást biztosítottak.
Majd 2021-ben felbukkant egy új eszközosztály, a tokenizált magánhitel, ami a két eszközosztály közötti űrt próbálta kitölteni. Ezek az eszközök gyorsan vonzóak lettek, mivel nagyobb hozamokat lehetett eléri velük túl nagy kockázatvállalás nélkül. Számos csapat kezdett el dolgozni azon, hogy megkönnyítsék ezeknek az eszközöknek a blokkláncon és a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformokon keresztüli kölcsönadási és hitelezési lehetőségét. Gyors elterjedésének és népszerűségének a makrogazdasági környezet is segített. 2022-ben az amerikai jegybank megkezdte az egymást követő kamatemelések időszakát, így az amerikai kincstár hozamai háttérbe szorították a stabilcoinok tulajdonosai által a DeFi protokollokon keresztül elért hozamokat. Ez a környezet egyfajta katalizátorként működött az amerikai államkincstárjegyek tokenizációjának felgyorsításában, és az RWA-érdeklődés ösztönzésében. Mára már az RWA-k meghatározása többféle eszközosztályt is magába foglal. A tokenizálható eszközök spektruma igen széles, ide tartoznak már az ingatlanok, magánhitelek, értékpapírok, különböző nyersanyagok és árupiaci termékek, fiat valuták, művészeti alkotások, értéktárgyak, szén-dioxid kreditek stb.
Működése
Ahhoz, hogy az RWA-k végül legitim tokenek legyenek, és biztosítsák az általuk képviselt valós eszközöket, egy konkrét folyamaton kell keresztülmenniük, amely három fázisra bontható.
- Láncon kívüli hitelesítés:
Mielőtt egy valós eszköz integrálható lenne egy digitális főkönyvbe, annak értékét, tulajdonjogát és jogi státuszát egyértelműen meg kell állapítani a fizikai világban. Az országonkénti változó szabályozási közeg miatt eltérő lehet a jogi besorolásuk, így a tokenizációs folyamat előtt jóváhagyást kell kérni az állami szervektől. Ez segít abban, hogy a kibocsátott digitális tokenek jogilag elismertek és érvényesíthetők legyenek, elkerülve azokat a lehetséges helyzeteket, amikor a tokenvásárlók tévesen veszik át egy eszköz tulajdonjogát jogi státusz nélkül.
- Információk átvitele:
Ez a fázis maga a tokenizációs folyamat, amelynek során az eszköz információit digitális tokenekké alakítják. Az 1. pontban megállapított adatok beágyazódnak a digitális eszköz metaadataiba, és rögzítik a digitális főkönyvbe. A blokklánc átláthatóságának köszönhetően bárki ellenőrizheti a token hitelességét a metaadatok alapján. Ennél a folyamatnál fontos a megfelelő blokklánc kiválasztása, amely a legalkalmasabb lesz az eszköz megjelenítésére. A blokkláncnak olyan okosszerződéses képességekkel kell rendelkeznie, amelyek szabályozhatják a tulajdoni részesedéseket, a tranzakciókat, a bevétel/kiadás megosztást és az eszközök adminisztrációját. Valamint ki kell választani a megfelelő tokenszabványt is ehhez a művelethez a programozás céljából, hogy az a valós elem tulajdoni hányadának blokklánc alapú reprezentációja legyen, meghatározva az elosztási modellt is hozzá, hogy egy töredékes vagy teljes tulajdoni egységet képvisel-e.
- A token kereskedelme a web3-ban:
A tokenizált eszközöket a mintelés után a decentralizált alkalmazásokon és a cryptobrókereknél lehet jegyezni és kereskedésre bocsátani, ezzel lehetővé téve a törtrészes tulajdonjogot. A tokenizálás révén a befektetők a blokklánc-technológián keresztül megbízhatóbb és hatékonyabb módon juthatnak hozzá a hagyományos befektetési lehetőségekhez. Az elszámolás valós időben történhet, és a befektetők mindig láthatják, hogy eszközeiket hol tárolják a láncon. Az okosszerződések automatizálják az olyan folyamatokat, mint a letétbe helyezés és a bevétel elosztása, ahogy a kapcsolódó tokenek gazdát cserélnek a digitális piacon.
Jelenlegi legnépszerűbb formái
Valuta alapú tokenek (stabilcoinok)
A legelterjedtebb ilyen RWA-nak számító eszköztípus a stabilcoinok, amelyek arra szolgálnak, hogy fenntartsák az árstabilitást a kijelölt fiatvalutákhoz képest. A való világban a stabilcoinokat a határokon átnyúló fizetésekre használják, és banki infrastruktúraként funkcionálnak azok számára, akik nem férnek hozzá a banki szolgáltatásokhoz. Az adatokból kiderül, hogy az USD-hez kötött stabilcoinok legnagyobb piaci kapitalizációja 2022 májusában volt, amikor 183,5 milliárd dollárt ért el, majd ez az érték lecsökkent 2023 január elején 129 milliárdra, ami egy közel 30%-os csökkenést jelentett, de azóta már visszatért a tőke ebbe a piaci szegmensbe is és jelenleg 155,5 milliárd dollár érték van az USD alapú stabilcoinokban.
A grafikonból az is kiderül, hogy a három legnagyobb USD-alapú stabilcoin, az USDT, USDC és a DAI teszi ki a piac 95%-át teszi ki, miközben közülük is toronymagasan vezet az USDT.
Ami az EUR alapú stabilcoinokat illeti, a kereskedési tevékenység hiánya miatt, a piaci részesedésük is messze alulmarad az USD alapú stabilcoinoktól, csupán 600 millió euró körüli az érték, amely ebben az eszközosztályban van. Az USD-párokkal való kereskedés során a piaci résztvevők 87,1%-a a stabilcoinok használatát részesíti előnyben, míg az EUR párokkal való kereskedéskor sajnos a piaci résztvevők 99,8%-a kénytelen visszaváltani fiatra, mivel nincs kiemelkedő EUR stabilcoin. Feltételezhetően a MICA jogszabályok életbe lépésével az EUR alapú stabilcoinoknak is nagyobb szerep jut majd, ha máshol nem is, de az Európai Unión belül biztos.
Árupiaci termékek által fedezett tokenek
A nemesfémek és nyersanyagok tokenizálása úttörő változást jelenthet az ezekbe az eszközökbe befektetni és kereskedni vágyók számára. Az árualapú tokenek ára a piaccal együtt mozog, de a mögöttes eszközök, például az arany, az ezüst vagy az urán értékéhez kötődnek.
Mivel az aranyat régóta biztonságos menedékként és az infláció elleni fedezetként kezelik, így nem csoda, hogy a jelenlegi tokenizált nemesfémek piaci kapitalizációjának 83%-át két termék, a Gold Gold (XAUT) és a PAX Gold (PAXG) képviseli. Ez a fajta tokenizáció képes lesz átalakítani az aranybefektetést, mivel lehetővé teszi a biztonságos páncéltermekben tárolt fizikai arany digitális tulajdonjogát. Ez a megközelítés nemcsak egyszerűsíti a tranzakciókat, hanem likviditást és átláthatóságot is biztosít, így az aranybefektetés szélesebb közönség számára is elérhetővé válik.
De a piac fejlődésével a tokenizált nemesfémek mellett más nyersanyagokkal fedezett tokenek is megjelentek. Az Uranium308 projekt például tokenizált urániumot bocsátott ki, amely 1 font U3O8 uránvegyület árához van kötve, és szigorú megfelelési protokollok teljesítésével váltható be.
A nyomon követett protokollok szerint a tokenizált árupiaci termékek 2022-ben érték el a csúcsot 1,2 milliárd dollárral, amikor a hangsúly az emelkedő inflációra és a kamatlábak felfelé ívelő pályájára helyeződött. Jelenleg a CoinGecko adatai szerint 1,1 milliárd dollárt képvisel ez a tokenizált eszközcsoport.
Tokenizált kincstárjegyek
2023 folyamán számos olyan terméket vezettek be, amelyek a következő években a befektetőknek hozzáférést kínál az amerikai kormány rövid lejáratú kötvényeihez (U.S. Treasurys). Becslések szerint több mint húsz ilyen vállalat kínálja már jelenleg is ezeket a tokenizált termékeket. A tokenizált kincstárjegyek piaca 2023-ban ugrásszerűen megnőtt, az elmúlt hetekben pedig elérte a 778 millió dollárt ér.
Csak érdekességképpen megfigyelhető, hogy szemben a teljes RWA-s piacot leuraló Ethereum hálózattal, a tokenizált kincstárjegyeknél majdnem fele-fele arányban osztozik a Stellar blokklánccal.
Ami pedig a kibocsátókat illeti, a mezőnyt a Franklin Templeton vezeti, majd őt követi a BlackRock és az Ondo Finance.
Tokenizált hitelek
Ez az eszközosztály a lakosságnak és vállalkozásoknak nyújtott hitelek digitális token-változatát foglalja magába. Ezek a tokenek töredékes tulajdont képviselnek, lehetővé téve a befektetők számára, hogy kisebb tőkével részt vehessenek olyan hitelezésekben, amelyek korábban elérhetetlenek voltak a számukra. A magánhitel tokenizáció a lehetőségek tárházát nyitja meg mindkét fél számára, mivel hozzásegíti a hitelezőket, hogy feldarabolhassák a hiteleket, különböző méretűvé téve azokat, és ezzel is növelve a potenciális hitelfelvevők körét. Ezeket az eszközöket vevők vagy a hitelfelvevők aztán úgy használhatják, mint egy kötvényt.
Az RWA.xyz által nyomon követett protokollok között a tokenizált magánhitelek 2022-ben 1,5 milliárd dollárral tetőztek, majd 2023 elején 256 millió dollárra csökkentek. A piac mára 485 millió dollárra visszahúzta magát, ami a TVL 89%-os növekedését jelenti 2023. január 1. óta.
Érdekes megfigyelni a hitelfelvevők demográfiai összetételét. Ezen eszközosztály népszerűsége főleg a feltörekvő piacokon, például Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerikában és Dél-Amerikában figyelhető meg. A listát Nigéria, Kenya, Fülöp-szigetek, Mexikó és Uganda vezetik.
A magánhitel-protokollok által nyújtott hitelek 1/3-át a fogyasztói hitelek teszik ki, míg a másik közel 1/3-át az autóhitelek. A maradék 1/3-on pedig megosztoznak többek között az ingatlanhitelek, a szén-dioxid kreditek és a fintech számára nyújtott hitelek.
Az RWA előnyei
A valós eszközök tokenizálása lehetővé teszi a töredéktulajdonlást. A nagy értékű eszközöket a befektetők szélesebb köre számára elérhetőbbé teszi azáltal, hogy megkönnyíti az eszközök kisebb, megfizethetőbb egységekre való felosztását és kereskedelmét is a hét minden napján, 24 órában a cryptoplatformokon. Ez leegyszerűsíti az olyan folyamatokat, mint a határokon átnyúló ügyletek és a bevétel vagy a nyereség automatizált újraelosztása.
A tokenizáció másik fő előnye az átláthatóság. A blokklánc megváltoztathatatlan főkönyvet hoz létre, amely véd a csalás ellen azáltal, hogy kitörölhetetlen nyilvántartást készít minden tranzakcióról és tulajdonosi bejegyzésről, elősegítve ezzel a befektetők bizalmát. Ez egyértelmű jogcímet és származást állapít meg, miközben megakadályozza a hamisítást az átutalások, zálogjogok és egyéb részletek nyílt nyomonkövetés lehetősége révén.
A harmadik előnye, hogy az okosszerződések automatizálhatják a szabályozási követelményeket, valamint a KYC/AML megfelelőségi ellenőrzéseket. A digitális tokenek az integrált eszközök és nyilvános főkönyvek révén egyszerűbbé tehetik az adóbevallási kötelezettségek betartását is, amire manaság az országok komoly fókuszt helyeznek.
És végül mint előnyt meg kell említeni azt is, hogy a közvetítők elhagyása a folyamatból lényegesen csökkenti a hagyományos tranzakciós díjakat és a dokumentációs költségeket.
Az RWA kockázatai
A fizikai eszközök tokenizálásának azonban a számos előnyével szemben, vannak árnyoldalai is.
Első ilyen probléma az eszközök biztonságos letétbe helyezése. A digitális tokenek fedezetéül szolgáló pénzügyi vagy jogi eszközök védelme kulcsfontosságú. A lopás, a csalás vagy az eszközök nem megfelelő kezelésének megakadályozása érdekében elengedhetetlen a megbízható és biztonságos letétkezelési megoldás biztosítása, ami sokszor komoly kihívást okozhat.
Ezzel párhuzamosan pedig ott van a szabályozási környezet is, amely jelenleg számos akadályt gördít a tokenizációs folyamatok elé. Nehéz eligazodni a bonyolult és változó szabályozási környezetben, amely joghatóságonként jelentősen eltérhet. A jogi aggályok elkerülése érdekében elengedhetetlen az értékpapír-törvényeknek és más erre vonatkozó szabályozásoknak a megfelelése, ami sokszor időigényes és türelmet próbáló feladat.
Ezen túlmenően számolni kell a technológiai kockázatokkal, az okosszerződések hibáinak és sebezhetőségének a lehetőségével is. Hackertámadások bármikor előfordulhatnak, ezek a kockázatok eszközvesztéshez vagy manipulációhoz vezethetnek.
Emellett ott van a piaci elfogadottság kérdése és a likviditás is. A tokenizált eszközökhöz aktív piacterek szükségesek a likviditás és az árképzés stabilitásának fenntartásához. Amennyiben ez nem megadott, a befektetők bizalmát ez gyengítheti. Nem beszélve arról, ha a tokenizált eszközök értékelése nem megfelelő. Egy RWA pontos értékének meghatározása és kereskedhető tokenekre való felosztása lehet szubjektív alapon meghatározva, ami befektetői nézeteltérések vezethet.
Összefoglalva
A való világbeli eszközök tokenizálása hatalmas lehetőséget kínál a pénzügyek átformálására egy biztonságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb blokklánc-infrastruktúra kiépítésével, amely megoldja a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával kapcsolatos kritikus érdekellentéteket és kockázatkezelési kihívásokat. A jövőben várhatóan jelentősen bővülni fog ez a szektor, az intézményi részvétel máris komoly növekedést mutat, ahogy a szabályozási keretek tovább fejlődnek és alkalmazkodnak ehhez az új eszközosztályhoz. A világ vezető pénzügyi óriásai, mint a J.P. Morgan, vagy a BlackRock már elkezdték a folyamatot. A blokklánc-technológia és a DeFi fejlődése pedig valószínűleg összetettebb hozamtermelésre és újszerű pénzügyi termékekre vonatkozó kilátásokat fog teremteni az elkövetkező hónapokban.