A NEAR Protocol egy layer-1-es, karbon-semleges, okosszerződéses blokklánc, amely nagy hangsúlyt fektet az intuitív web 2-szerű ügyfélélményre, miközben megőrzi a felhasználók által a blokklánctól elvárt biztonságot és decentralizációt. A 2018-ban létrehozott proof-of stake konszenzusra épülő rendszer célja, hogy jobb használhatóságot, hatékonyságot és skálázhatóságot érjen el az olyan korábbi láncokhoz képest, mint pl. az Ethereum. Magát a technológiáját arra építette fel, hogy sikeresen elkerülje a hálózati torlódásokat, valamint a fejlesztők számára kedvező környezet biztosítson a láncon belüli protokoll-fejlesztéshez. Ennek a kivitelezéséhez -több konkurens lánchoz hasonlóan – ő is a shardingot használta, amely biztosítja, hogy a blokklánc kisebb párhuzamos shardokra való particionálásával növelje a blokklánc áteresztőképességét és nagyobb számú tranzakciókat legyen képes kezelni. A mainnet 2020-as indulása óta arra összpontosít, hogy a skálázódást a globális mainstream elfogadásig fokozza. Ebből kifolyólag 2021 novemberében indított Nightshade technológia megnyitotta a hálózat számára a korlátlan skálázhatósági lehetőséget, és ezzel lehetővé vált a felhasználók részére a nagyon alacsony tranzakciós díjak melletti gyors tranzakciós sebesség elérése. Majd 2023 elején elindította a saját Blockchain Operating System (BOS) nevű operációs rendszerét, amelynek célja, hogy nyílt forráskódú, közösség által működtetett nyilvános, felhőalapú számítástechnikai platform legyen a decentralizált alkalmazások számára. A BOS-t úgy tervezték, hogy könnyen integrálódjon a különböző blokkláncrendszerekkel, és biztosítson egy decentralizált platformot a front-end fejlesztésekhez, ezzel egyszerűsítse a blokklánc-alkalmazások létrehozását. A BOS egyik legfőbb előnye, hogy decentralizálni tudja a felhasználói interakciókat, javítja a biztonsági protokollokat és fokozza a komponensek modularitását, tehát összefoglalva egy komplex keretrendszer, amelyet decentralizált alkalmazás-frontendek létrehozására, tesztelésére, telepítésére és terjesztésére terveztek.

Valójában a NEAR elsődleges célcsoportjához az olyan fejlesztők tartoznak, akik egy könnyebben hozzáférhető és skálázható blokkláncplatformot keresnek saját projektjeikhez. Ezt a hálózat még azzal is megkönnyíti, hogy olyan ismerős nyelveket biztosít a programozáshoz, mint a Rust és az AssemblyScript (JavaScript egy típusa), egy teljes SDK-t (szoftverfejlesztő készletet), valamint egy Gitpod for NEAR-t biztosít a fejlesztőknek.

A programozók mellett másodlagos célcsoportként azokat a vállalatokat lehet felhozni, amelyek a decentralizált technológiát szeretnék kihasználni az ügyfelekkel való interakciójukhoz, mivel a névre szóló fiókok, a FastAuth funkció révén, megkönnyítik a felhasználók egyszerű belépését, így ideális platform a web3 szférában történő tömeges bevezetéshez.

A platform támogatja az egyedi digitális eszközök tárolását is, tehát a már NEAR-re csomagolt vagy máshol létrehozott tokeneket és az NFT-ket is, valamint az alkalmazások is biztonságosan tárolhatják az adataikat a platformon.
Az infrastruktúra úgy van kialakítva, hogy potenciálisan végtelen számú „csomópontból” állhat, a fejlesztők az okosszerződéseket pedig úgy telepítik erre a felhőre, mintha egyetlen szerverre telepítenék, aminek eredményeként egy alkalmazás addig fut, amíg a NEAR létezik.

A projekt célja egy teljesen decentralizált web3 ökoszisztéma létrehozása, amelynek elérése érdekében a NEAR olyan blokklánc-partnerségek hálóját kívánja létrehozni, amely lehetővé teszi a fejlesztők és a felhasználók számára, hogy könnyedén hozzáférjenek a láncok közötti projektekhez, és kölcsönhatásba lépjenek velük. Ennek köszönhetően a NEAR olyan funkciókat épített be, mint például a hagyományos tárcacímek helyett a választható fióknevek, pl. „Totm.near”. Ezeken felül különböző olyan eszközöket biztosít, köztük a NEAR Wallet és a NEAR Explorer, amelyek segítik a felhasználókat és a fejlesztőket a hálózati interakcióban, a szerződések hibakeresésében, vagy a hálózati teljesítmény követésében.

A NEAR víziója egy skálázható, robusztus és jól használható blokkláncról 2017-ben kezdődött két szoftvermérnök, Alexander Skidanov és Illia Polosukhin fejében, amikor találkoztak a San Francisco-i Y Combinator startup programon keresztül, és nem találtak olyan protokollt, amely megfelelt volna a fejlesztők igényeinek. Ennek az űrnek a betöltéséhez még 2017-ben létrehozták a NEAR Inc. vállalatot San Franciscoban. (megj: Csak érdekességképpen, az elnevezés a The Singularity Is Near című sci-fi regényből származik.) A cég az első négy hónap alatt 50 millió USD-t gyűjtött össze. Kezdetben csak Alexander Skidanov és Illia Polosukhin voltak a csapat tagjai. Az indulást követő néhány napon belül a csapat tíz tagúra bővült, és ezzel a mérnökcsapattal hivatalosan is megkezdték a NEAR Protocol fejlesztését. A legelső elképzelés a platformmal kapcsolatosan az volt, hogy a fejlesztők számára hozzanak létre egy tömeges felhasználásra méretezhető, decentralizált alkalmazások létrehozásához használható blokkláncot.

Alexander Skidanov a vállalat vezérigazgatója, aki a NEAR Protocol általános stratégiájának és jövőképének a vezetéséért, valamint a vállalat napi működésének felügyeletéért felelős. Informatikai mesterdiplomát szerzett az Izsevszki Állami Műszaki Egyetemen. Pályafutását szoftverfejlesztőként kezdte a Microsoftnál, majd öt évig a MemSQL-nál (SingleStore) dolgozott vezető szoftverfejlesztőként és műszaki igazgatóként, nem mellesleg kétszeres ICPC kódolási döntős.

Illia Polosukhin jelenleg a cég műszaki igazgatója (CTO), aki a protokoll technikai fejlesztéséért felelős, és valójában ő a vállalat arca is. Alkalmazott matematikából és informatikából szerzett mesterdiplomát, a Nemzeti Műszaki Egyetem Harkivi Politechnikai Intézetében. Több mint 10 éves iparági tapasztalattal rendelkezik, többek között 3 évig dolgozott a Google Researchnél, ahol a TensorFlow egyik fő közreműködője volt, és a Google kereső alapjához kérdésmegoldó képességeket építő csapatot irányította. Régebben dolgozott az Nvidiánál is, valamint több figyelemre méltó kutatási cikknek is a szerzője, többek között a „Attention Is All You Need” címűnek.

A NEAR Protocol mögött két intézmény áll. A projekt gerincét a NEAR Collective adja, ahová a vezetők, fejlesztők és a vállalati alkalmazottak tartoznak, ők felelnek magáért a teljes projektért, és mára már közel 100 főt foglalkoztatnak szerte a világon. Emellett 2019-ben létrehozták Svájcban az alapítványukat, a NEAR Foundationt-t, amelynek az indításához 120 millió dollárt gyűjtöttek össze. Az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy támogassa és kezelje az ökoszisztéma önellátó működéséhez szükséges decentralizált infrastruktúra fejlesztését. Az alapítványon belül létrehozták a NEAR Foundation Council-t (NFC), egy igazgatótanácshoz hasonló irányító testületet, amely felelős az alapítvány végső felügyeletéért, valamint a szervezetet érintő jelentős döntések meghozataláért.

2022-ben létrehozták a Pagoda web3-as startupot, amely egy teljesen Web3-natív eszközkészletet biztosít a fejlesztők számára a blokklánc-alapú startupok építéséhez, karbantartásához és skálázásához. Ahogy a NEAR ökoszisztéma bővül és újabb eszközök jönnek létre, a Pagoda folyamatosan integrálja őket a termékcsomagba.

A projekt 2017-es indulása óta 42 tőkebefektető, többek között az Electric Capital, a Pantera Capital, Andreessen Horowitz, 3AC és a MetaStable is támogatta, valamint két nagyobb angyalbefektetője is volt, Kenneth Seiff és Boris Revsin személyében. Nagyjából nyolc finanszírozási körben több mint 533 millió dollárt gyűjtött, a legutóbbi finanszírozási körre pedig 2022 áprilisában került sor, ahol 350 millió dollárt sikerült begyűjtenie a cégnek.

Ők az elmúlt évek alatt 9 projektet támogattak anyagilag, amelyek a NEAR hálózatán épültek, ebből a legfontosabb a KINO projekt, amely egy web3-as decentralizált film-finanszírozási vállalat, azzal a célkitűzéssel, hogy demokratizálja a filmkészítést és megvédje a művészek jogait.

A NEAR egy horizontális skálázási megközelítést kombinál egy újszerű, „Thresholded Proof of Stake” (TPoS) konszenzusmechanizmussal. A hálózatot párhuzamos shardokra osztja, és dinamikusan elosztja a számításokat a feldolgozási kapacitás növelése érdekében. A hálózat 2020 októberi mainnet indulás óta jelentős fejlődésen esett át, azóta már több mint 20 protokollfrissítésre került sor. Legjelentősebb technikai jellemzői a Nightshade Sharding technológia, amely lehetővé teszi a tranzakciók szupergyors feldolgozását, és a Doomslug mechanizmus, ami biztosítja, hogy a hálózat validáló csomópontjai felváltva generáljanak blokkokat. Ez a folyamat minden epochában megtörténik, és minden epoch 12 óra hosszú, és új blokk pedig nagyjából másodpercenként generálódik.

Azonban komoly változást év elején bevezetett Blockchain Operating System (BOS) hozott el a NEAR életébe, amely egy speciális közösség alapú felhőréteg, a nyílt webes élmények böngészéséhez és felfedezéséhez, ami kompatibilis bármely blokklánccal. A platform erőssége, hogy decentralizálni tudja a felhasználói interakciókat, javítja a biztonsági protokollokat és fokozza a komponensek modularitását. Emellett a különböző blokkláncok közötti kompatibilitást helyezi előtérbe, intuitívabb és egyszerűbb fejlesztői környezetet kínálva a fejlesztőknek.

Nightshade Sharding

A NEAR kód lényege a sharding, azaz a blokkláncot részekre (shardokra) osztják, amelyek mindegyike a teljes hálózati terhelésnek csak egy részét képes kezelni. A 2021 novemberében Simple Nightshade néven bevezetett egyedi Nightshade megoldás révén a NEAR továbbfejlesztette a sharding koncepcióját, aminek köszönhetően a hálózat a végtelenségig skálázható. Ennek a változásnak köszönhetően a validátorok már nem az összes beérkező tranzakciót dolgozzák fel, hanem csak a shardokon belülieket. Ezzel a megoldással lehetővé vált az alacsony tranzakciós díjak melletti gyors tranzakciók létrehozása, és lényegesen javult a blokklánc teljes kapacitása is. A „hagyományos” shardinggal ellentétben a Nightshade-ben a shardok a következő blokk egy töredékét, úgynevezett „chunks”-okat állítanak elő. A NEAR Protocol ezzel a sharding eljárással akár 100 000 tranzakciót is képes elérni másodpercenként.

A sharded -architektúrák bonyolultságának a megértéséhez, először nézzük meg a blokklánchálózaton belüli csomópontok szerepét. Alapvető szerepüknél fogva három fő feladatot látnak el:

• számításokat végeznek: a beérkező tranzakciók feldolgozásában való részvétellel
• konszenzuson alapuló döntést hoznak: a hitelesített blokkokat továbbítják a hálózatot átfogó, összekapcsolt csomópontok felé
• tárolást végeznek: az egész hálózat átfogó állapotának és történelmének rögzítését végzik

A csomópontok működésének minden egyes aspektusát azonban növekvő igények kísérik. A tranzakciós volumen megugrása fokozott számítási képességet igényel, a blokkok és tranzakciók továbbítása megnöveli a sávszélességigényt, a bővülő főkönyv pedig a tárolási igényeket növeli. Egy tipikusan megosztott blokklánc-infrastruktúrában minden egyes shard csupán saját kapacitást igényel, és a delegálás lényegesen csökkenti az egyes csomópontok erőforrás-kötelezettségét, valamint növeli a skálázhatóságot. Mindemellett azonban a hatékony, hardverek közötti együttműködés elengedhetetlen része a rendszernek, és elmaradhatatlan a szinkronizációja az olyan feladatoknak, mint a validátor kiválasztása és a büntetőintézkedések.

A NEAR Nightshade implementációjának zsenialitása azonban a shardok és a cross-shard konszenzus eltérő megközelítésében rejlik. Néhány jellemző, amitől eltér a többi megoldástól:

• Néhány sharding-módszertől eltérően, amelyek a blokkláncot több állapotra (multiple-state) szegmentálják, a protokollnál a blokklánc egyetlen állapotú egységként marad sharded.
• Inter-shard tranzakciók: a protokollon belül minden blokk képes tranzakciókat elfogadni az összes többi shardból. Ez nemcsak az interoperabilitást segíti elő, hanem a hálózat holisztikus működését is fokozza.
• Szinkronizált shard-állapotok: A protokoll képes a szinkronizált állapotmechanizmus elérésére, ami azt jelenti, hogy amikor egy blokk állapota megváltozik, a hálózaton belüli többi részegységet is arra készteti, hogy ennek megfelelően ők is módosítsák az állapotukat.

A lánc szegmentálása helyett a Nightshade egyetlen összefüggő blokkláncként működik. Ebben a felállásban minden blokk egyesíti az összes shard tranzakcióit, és szinkronban frissíti minden shard teljes állapotát. Ez a tervezési döntés biztosítja, hogy egyetlen csomópont sem felelős a teljes hálózati állapot letöltéséért. Mindez a NEAR-nek három előnyt is biztosít, egyrészt fokozza a hálózati stabilitás, mivel kevesebb lehetőség van a hálózati elágazásra, és ennek köszönhetően a biztonság is jelentősen javul. Másrészt optimalizálja a sebességet, mert a hálózati résztvevők csak a saját részlegeiket kezelik, és ezzel a hálózat gyorsabban működik. Harmadrészt pedig a javított Cross-Shard társítás, amely jobb átjárhatóságot tesz lehetővé a különböző shardok között.

Validátorok

Ugyanúgy, mint más PoS rendszerek, itt is validátorok részvételével érvényesítik a tranzakciókat és biztosítsák a hálózat integritását/biztonságát. A TPoS-környezetben innovatív aukciós rendszerrel választják ki a validátorokat, hogy elkerüljék, hogy egy-egy poolban lévő eszközmennyiség túlzottan nagyra nőjön. Az is egyedi megoldás, hogy az ún. konszenzus elágazásának problémáját is kezelni tudják, amikor több validátor egyszerre adja hozzá a blokkokat a lánchoz, ezzel lelassítva a folyamatot.

A rendszerben 4 típusú validátor vesz részt, az alapján, milyen szerepet töltenek be a hálózat működésében, megkülönböztetünk:

• „Chunk Producers” (darabgyártók) – nekik az elsődleges feladatuk az egyes shardokon történő tranzakciók hitelesítése, majd a kijelölt shardról egy shard-blokk készítése
• „Block Producers” (blokkgyártók) – ők gyűjtik össze a már elkészített shard blokkokat, és ezekből állítják elő azt a blokkot, amit aztán hozzáadnak a blokklánchoz
• „Hidden Validators” (rejtett validátorok): ők a háttérben, véletlenszerűen működő csapat, akik random darabkákat hitelesítenek, amelyek nem nyilvánosak. Az ő funkciójuk kettős célt szolgál, elsősorban jelentősen megnehezíti az őket kompromittálni próbáló rosszindulatú entitások dolgát, másodsorban pedig növelik a lánc általános biztonsági intézkedéseit.
• Fisherman (halászok): ők pedig a hálózat ellenőrző csapata, akik aktívan felügyelik a láncon belüli tevékenységet, és készen állnak arra, hogy jelezzenek minden tisztességtelen tevékenységet. Ők minimális stakelési követelmény mellett működnek, jutalom nélkül, annak ellenére, hogy a feladatuk fontos a hálózat biztonsága szempontjából.

Tehát a validátorok viselik a kritikus felelősséget a tranzakciók érvényesítéséért és végrehajtásáért, valamint garantálják a blokklánc biztonságát. Jelenleg, aki validátor szeretne lenni, annak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a node hatékony futtatásához egy 8 magos CPU-ból, 16 GB RAM-ból és 1 TB SSD-tárolóból álló rendszerkonfigurációra van szükség, a minimum elvárás a NEAR token mennyiségre pedig változó. (A nagyjából 5%-os hozam mellett sajnos jelenleg nagyon nagyok a költségei, így érdemes utánaszámolni mindenkinek, aki ebben gondolkodna.)

A Nightshade szakaszai

A kezdeti fázis: A 2021 novemberében, 0. fázisként bevezetett „Simple Nightshade” célja a blokklánc állapotának shardolása volt, anélkül, hogy a feldolgozását megváltoztatná. A validátorok továbbra is minden tranzakciót egyenként dolgoztak fel, de a protokoll négy különálló shardra tagolja a hálózatot, és ezzel négyszeresére gyorsította a tranzakciókat.

Az 1. fázis: 2022 Q3-ban megjelent újítás egy új validátor-típussal bővítette a protokollt, a „chunk-only producers”-szel, ami lehetővé teszik az olyan egyének számára, akik esetleg nem rendelkeznek elegendő NEAR-rel egy komplett node üzemeltetéséhez, hogy csak „darabokat”, egy shardból származó részblokkokat állítsanak elő.

A várható 2. fázis: Ez a fázis a validátorok szerepének és felelősségi körének újradefiniálását célozza, amely biztosítja majd, hogy többé nem kell nyomon követniük az egyes shardokat, és ezáltal csökkenni fog egy blokkgyártó futtatásának hardveres előfeltétele is. Várhatóan jövő év elején kerül bevezetésre, és ezzel együtt 100 shardra bővíti a hálózatot.

A várható 3. fázis: A tervek szerint 2024-ben kerül bevezetésre, és dinamikus resharding képességeket ígér. Újításként az adaptív skálázhatóság bevezetése a cél, amelyben a hálózat képes lesz a felhasználás alapján egyesíteni vagy szétválasztani a shardokat. Ez a dinamikus újrakonfiguráció várhatóan jelentősen optimalizálja majd a hálózat hatékonyságát.

Blockchain Operating System (BOS)

A protokoll másik fontos eleme a 2023 márciusában bevezetett Blockchain Operating System (BOS). A BOS nyílt forráskódú platformot úgy tervezték, hogy könnyen integrálódjon mindenféle blokkláncrendszerrel. Egyfajta univerzális rétegként működik, így adaptálhatóvá válik a különböző keretrendszerekhez, és ezzel képes biztosítani egy decentralizált platformot a front-end fejlesztésekhez.

A BOS-t úgy tervezték, hogy felhasználóbarát legyen, és ne csak a tapasztalt web3-as rajongóknak, hanem a szélesebb közönségnek is szóljon, akik esetleg még nem ismerik a decentralizált webet. A keretrendszer lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy különböző blokklánc-környezetekben építkezzenek a hagyományos programozási nyelvek használatával, valamint a felhasználók számára egy megszokott Web 2 UX-et biztosít. Egyik legjelentősebb funkciója az lesz, hogy az új felhasználók már úgy is tudják használni a különféle alkalmazásokat, hogy nem birtokolnak semmilyen cryptoeszközt. Ezenkívül van még böngészési lehetőség is egy portálon keresztül a közösségek és alkalmazások között, teljeskörű adatvédelem mellett. A felhasználóközpontú kialakítása, valamint a hozzáférhetőségre való összpontosítása lényegesen egyszerűbbé teszi az újonnan érkező felhasználók életét.

A BOS egyedi architektúrája három kulcsfontosságú elemre épülő fel. Maga a keretrendszer a komponensekből, blokkláncokból és az átjárókból tevődik össze, más-más funkcióval, ami lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy egyetlen környezetben kódoljanak felületeket, és az alkalmazások hatékonyabb építéséhez, komponenseket forkoljanak. A fejlesztők olyan Javascript-alapú dAppokat hozhatnak létre, amelyeknek a frontend kódja egy blokkláncon van tárolva, és onnan van elosztva. A rendszer blokklánc-agnosztikus, így az adatokat a Near és az EVM láncokon is tárolhatják. A komponensek az egyes dAppok frontendjei, amelyek HTML, JS és CSS kódból épülnek fel, és amelyeket úgy terveztek, hogy egy adott szolgáltatást nyújtsanak. A blokkláncok tárolják a komponenseket, végrehajtják a komponensfüggvényeket, hogy visszaadják a frontend megjelenítéséhez szükséges kódot. Az átjárók pedig olyan szerverek, amelyek a komponens kimenetét renderelik. Bárki telepítheti saját gateway-jét a kód elágazásával. ( https://github.com/near-examples/bos-gateway)

Tehát, a fejlesztők decentralizált és összeállítható frontendeket tudnak létrehozni darabok, komponensek és beépített modulok forkolásával, mindezt tárhely nélkül. Nincs szükség arra, hogy a frontend egy központi weboldalon legyen hosztolva, a kód a láncon van tárolva és a BOS-on keresztül van terjesztve. A végfelhasználók pedig könnyen fedezhetik fel a web3 összes lehetőségét, mivel a rendszer bármilyen blokklánc- vagy web2-backenddel működik. (hasonlóan működik, mint az iOS)

NEAR

A protokoll natív tokene a NEAR, amely hálózaton végrehajtott okosszerződések és műveletek motorja. A token több funkciót is ellát, ennek köszönhetően egyetlen ökoszisztémába kapcsolja össze a validátorokat, fejlesztőket, felhasználókat és a token-tulajdonosokat. Nem csak fizetési eszközként szolgál a tranzakciók feldolgozásánál és a különféle adatok tárolásánál, hanem a validáló csomópontok futtatásához szükséges stakelést is biztosítja, valamint az irányítással kapcsolatos kérdéseknél, a projekt jövőjéről vagy a hálózati erőforrások eloszlásáról szóló szavazásoknál komoly szerepet játszik.
A NEAR kibocsátására 2020 augusztusában került sor a CoinList-en. Az ICO során 120 millió NEAR tokent értékesítettek 30 cent körüli átlagáron, és ezzel mintegy 33 millió USD-t gyűjtöttek össze. Ez a NEAR teljes, 1 milliárd tokenre vonatkozó kezdeti kínálatának 12%-át tette ki. Attól függően, hogy milyen áron vásárolták meg őket, olyan zárolási időszak vonatkozik rájuk, ami 3 hónaptól 5 évig terjed.

A kezdeti tokeneloszlás úgy nézett ki, hogy kínálat 11%-át a korai ökoszisztéma, 17,2%-át a közösségi támogatások és programok, 14%-át a NEAR Foundation, 12%-a az ICO-n való közösség, a fennmaradó részt pedig különböző egyéb érdekeltek, köztük a támogatók és alkalmazottak kapták.

A NEAR teljes kínálata 2023 Q3-ban kb. 1,16 milliárd darab, felső korlát nélkül, az éves inflációs rátája pedig nagyjából 5%. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a NEAR tokenek mintegy 84%-a van forgalomban, azonban fokozatosan, havonta kb. 4,3 millió NEAR kerül feloldásra a kincstárba. Az, hogy ez piacra kerül-e vagy sem, azt a közösségi szavazás dönti mindig el. A készlet teljes feloldása várhatóan 2025 októberére várható.

A projekt gazdasági felépítését igyekeztek úgy kialakítani, hogy több szempontból segítse a hosszú távú stabilitást. Az inflációs ráta folyamatos jutalmakat biztosít a hálózati validátorok számára, ösztönözve részvételüket, és ezáltal biztosítva a hálózatot. A jutalmak kb. 90%-át a validátorok kapják, a fennmaradó rész pedig a protokoll kincstárába kerül. A NEAR-ben a tranzakciós díjakat a hálózati számítási és sávszélesség-kapacitások alapján mérik, plusz egy különálló díjégetési mechanizmust alkalmaznak hozzá, ahol a tranzakciós díjak 70%-át elégetik, a fennmaradó 30% pedig a tranzakciót kezdeményező szerződéshez kerül, mint egyfajta fejlesztői jutalom. Azzal, hogy a tranzakciós díjak bizonyos része elég, deflációs dinamika is kerül a működési rendszerbe, ami idővel akár potenciálisan növelheti is annak értékét. Azok a tokentulajdonosok, akik pedig stakelik a NEAR-t hozam reményében, azoknak a protokoll 9,4%-os éves hozamot kínál, ami gyakorlatilag 3,9%-os reálhozamot jelent. (a bemutató írásakor)

Ami a hálózat biztonságát illeti, az elsősorban az alkalmazott technológián múlik. A Near, mint már leírtuk, a TPoS konszenzusmechanizmusra épül, amely 3 fő dologban különbözik a sima PoS rendszertől.

• Nincs pooling (elméletileg), azaz nem következik be egy olyan egyensúlytalansági állapot, ahol egy -egy kialakított pool uralja a hálózatban lekötött tokenek nagyrészét, ami centralizáltsághoz vezet. Mivel a jutalmak közvetlenül arányosak a stakeléssel, nincs ok a stakelt mennyiségek vagy a számítási erőforrások összevonására. Más szóval, mivel két 100 tokennel rendelkező fiók ugyanazt a jutalmat kapja, mint egy 200 tokennel rendelkező fiók, nincs ok arra, hogy a két 100 tokennel rendelkező fiók összefogjon, ahogy az gyakran előfordul a PoS blokkláncoknál, például az Ethereumnál. Ez javítja a lánc decentralizációját és biztonságát. (megj: erről kicsit lejjebb a problémáknál, és későbbiekben az on-chain metrikáknál bővebben is írunk)
• Kevesebb a forking, mivel a forkolás (blokklánc elágazása) csak akkor lehetséges, ha a hálózatban magas a megosztottság. A rendszerük úgy van kialakítva, hogy ennek minimális gyakorisága legyen, ami segít alacsonyan tartani a tranzakciók véglegesítési idejét és magasan tartani a lánc biztonságát.
• A biztonsága, mivel a TPoS-láncot nagy kihívás megtámadni. A támadónak meg kell szereznie a privát kulcsokat azoktól, akik az elmúlt két nap alatt a teljes stakelt összeg ⅔-ával rendelkeztek, ami nagyjából lehetetlen feladat.
  A másik biztonságot adó dolog a nyelvezet használata. A Nearnél a Rust és az AssemblyScript nyelvek használata csökkenti a hackeléshez és exploitokhoz vezető kódolási hibák kockázatát, mivel mindkét nyelv biztonságosnak mondható.

Auditprogramok

Ebben az évben a NEAR Foundation egy olyan auditprogramot indított, amelyben a NEAR hálózaton futó fejlesztők kérhetnek auditot a NEAR Foundation által jóváhagyott auditcégektől. ( Trail of Bits, OpenZeppelin, Certora, Quantstamp, Sigma Prime, ConsenSys Diligence)

Ezen túlmenően a Pagoda, a Near-re épülő web3-as startupok platformja, is bevezette az okosszerződés audit programját, amely szintén fontos lépés az ökoszisztéma biztonságának növelése felé.

Az Ethereumhoz vezető hídja, a Rainbow Bridge pedig a DeFi egyik legstabilabb hídja, és rendelkezik egy Immunefi bug bounty programmal, amely kritikus hibák felderítéséhez vezet.

Maga a blokklánc több auditon is átesett az évek során, számos neves kiberbiztonsági cég ellenőrizte, köztük a CertiK, és a legutolsó friss októberi, a Quantstamptől.

Problémák

A NEAR elsődleges problémája a decentralizáció hiánya. A NEAR-nak csak 217 validálója van a cikk írásakor, ami még nem lenne gond, de a 10 legnagyobb validáló a teljes stakek 35%-át, a 17 legnagyobb pedig 51%-át ellenőrzi. Így bár fentebb írtuk, hogy nem éri meg a pooling, azonban mégis úgy vannak elosztva a tokenek, hogy a hálózatnál fenyeget a decentralizáltság elvesztése, és ezzel együtt egy lehetséges támadásnak is jobban van kitéve. De mindezzel a protokoll is tisztában van, és bár elég nehéz ezt megoldani, mindenesetre probléma kiküszöbölése érdekében vezette be nemrégiben a chunk-only validátor lehetőséget, amely egy újabb lépés a decentralizáltság felé azzal, hogy lehetővé válik több ember részvétele a hálózatban.

Minden projekt életében döntő fontossággal bír a partneri kapcsolatok jelenléte. A NEAR Protocol az évek alatt igyekezett olyan stratégiai partnerségeket kialakítani a web2 és web3 tér szereplőivel, amelyek elősegítik őt a növekedés és az interoperabilitás terén.

Először is nézzük meg, kik a támogató partnerek, akik jelentős pénzösszeggel járultak hozzá ahhoz, hogy a Near Protocol sikeres legyen a jövőben. Ők a Circle, Dragonfly Capital Partners, Amber Group, Mechanism Capital, Zee Prime Capital és a Jump Capital. Ők azok a vállalatok, akik a protokollt segítik a háttérből, kapcsolati tőkét biztosítva a fejlődéshez.

Ezen túlmenően a Near Foundation számos figyelemre méltó partnerséget kötött, többek között a Google Cloud és az Alibaba Cloud felhőszolgáltatókkal, a Grupo Nutresa-val, egy élelmiszer-feldolgozó konglomerátummal, a Sweat Economy-val, amely egy 140 milliós taglétszámmal rendelkező fitnesz applikáció és az autóipar területén a Škoda Indiával, ahol közösen indították el a Škodaverse India NFT platformot, ezzel közelebb hozva a digitális elkötelezettség és az autóipari innováció közötti határokat.

A közelmúltbeli partnerségek közé tartozik továbbá egy kiemelkedő együttműködés a MARBLEX-szel, a Netmarble Corp. blokklánc leányvállalatával, ahol a partnerség célja a koreai web3 játéktér felerősítése, valamint a Cosmose AI társasággal, amely egy AI-vezérelt kiskereskedelmi technológia vezető vállalata.

A NEAR blokklánc operációs rendszerének (BOS) és a mesterséges intelligenciának az integrálásával a Cosmose újításokat tud bevezetni a kiskereskedelmi személyre szabásba úgy, hogy a lehető legnagyobb adatbiztonságot is képes lesz garantálni. A legjelentősebb alkalmazásuk, a KaiKai, amely a Near számára jelenleg a legkiemelkedőbb adatokat adja, és részletesen írunk róla az on-chain metrikáknál.

Ami a web3-as teret illeti, technológiai újításként a Polygonnal kötött partnerséget, hogy a zKEVM hálózatát elindítsa a BOS-on. A partnerség jelentős mérföldkő a NEAR azon céljának megvalósításában, hogy nyílt BOS legyen, és a könnyebb hozzáférés érdekében egy helyen egyesítse a fejlesztőket és a felhasználókat több ökoszisztémából. Ez a közös vállalkozás a decentralizált alkalmazások (dAppok) fejlesztésének és telepítésének felgyorsítására irányul.

Fontos még megemlíteni az Aurora projekttel való partnerségét is, amely a Near layer 2-es hálózata, amely biztosítja a NEAR protokollon belüli Ethereum-kompatibilis okosszerződés futtatását, ezzel kiterjesztve a hatókörét az Ethereum DAappok és eszközök irányába is.

A blokkláncok adatainak indexelésére és lekérdezésére a The Graph nyújt neki partneri kezet, az oracle szolgáltatója a ChainLink, míg a DeFi világban a legjelentősebb együttműködései a Ref Finance, a Paras és a Mintbase projektekkel van.

Management

A Near Protocol alapja, hogy egy gyors, biztonságos, hatékony és felhasználóbarát infrastruktúrát biztosítson a decentralizált alkalmazások építésének és egy komoly, széleskörű ökoszisztéma létrehozásához. Ennek az irányítására, szervezésére és kézben tartására hozták létre Svájcban 4 évvel ezelőtt a Near Foundation non-profit szervezetet, amelyet jelenleg a vállalat korábbi főtanácsadója, Chris Donovan vezet. 2023 év elejétől a NEAR Foundation a döntéshozatalt átadta a közösségi DAO-knak. Ennek érdekében létrehoztak több, különböző területekért felelős organizációt, mint pl. a Marketing DAO-t, amely a marketingközpontú projektekhez szükséges pénzeszközök elosztásának egységesítése és javítása érdekében hoz döntéseket. A Dev Hub a NEAR fejlesztői ökoszisztéma decentralizálásának elősegítése és a fejlesztői közösség innovációjának ösztönzése érdekében jött létre. A Creatives DAO az ökoszisztéma a művészek és alkotók számára együttműködési platformot biztosít, valamint a munkájuk pénzzé tételéhez és a közönségükkel való kapcsolat-teremtéshez szükséges eszközöket és forrásokat biztosítja. A NEAR Digital Collective (NDC) pedig az ökoszisztéma kormányzásának elősegítésére kialakult irányító testület, mely azt kívánja elérni, a hálózat bármely tagja beleszólhasson a NEAR döntéseibe. Hogy demokratikus maradjon a rendszer, az NDC irányítási struktúrájának fejlesztését a Governance Working Group (GWG) felügyeli, amely a közösség tagjaiból áll. A költségvetés főleg a NEAR Foundation kincstárán keresztül működik, amely 2023 első negyedévének végén 1,1 milliárd dollárt tett ki. Illetve ezen kívül különálló egységként működik az NDC közösségi kincstára is. 2023 harmadik negyedévében az alapítvány elindította a Grassroots Support Initiative-et a projektek támogatására, mely keretében 15 millió NEAR-t utaltak a NDC közösségi pénztárába.

Saját ökoszisztéma támogatói felületek

A Pagoda egy integrált web3 startup platform, amely a Near-alapú projektek támogatása és a Near-alapú ökoszisztéma szélesebb körű elfogadásának elősegítésére hoztak létre. Kezdeményezésük gyakorlatilag egy átfogó web3 eszközkészlet, amelyet olyan fejlesztők számára terveztek, akik blokklánc-startupokat szeretnének létrehozni és skálázni, vagy web3-natív eszközöket integrálni a teljes technológiai stackbe. Az egyik legfontosabb funkciója a fejlesztői konzol, amely megkönnyíti a gond nélküli átmenetet a fejlesztőtől a vállalkozóig a web3 térben. A NEAR ökoszisztéma számos nyílt forráskódú projektből áll, amelyek így is integrálhatók, és azáltal, hogy a Pagoda interaktív oktatóprogramokat, skálázható infrastruktúrát és működési analitikát biztosít, egyszerűbben lehet őket alkalmazni.

Az év elején indították el a NEAR Horizont, egy accelerátor programot, amely a web3-as startupok támogatására hoztak létre. A NEAR Horizon a Dragonfly, a Pantera, a Lyric, a Fabric Ventures, a Decasonic, a Hashed és más partnerekkel való együttműködés révén lehetővé teszi az alapító csapatok számára, hogy széles körű támogatással bővítsék projekteket. Jelenleg több mint 15 szolgáltatót, 40 mentort és több mint 300 támogatót lehet ennek a lehetőségnek a kihasználásával elérni az induló vállalkozásoknak.

Az Ethereum és a saját ökoszisztámája közötti összekötést 2 fontos platform is biztosítja a Near Protocol számára. Az egyik a Rainbow Bridge kliensalapú híd, amely összeköti az Ethereumot, a NEAR-t és az Aurorát. 2021 márciusában indították el, hogy megkönnyítse az eszközátutalásokat a felhasználók számára, tehát, hogy könnyedén átutalják a tokeneket oda-vissza az Ethereum és a NEAR között. A Rainbow Bridge több mint 3 milliárd dolláros összvagyont hidalt át eddig, és több mint 16 000 egyedi felhasználóval rendelkezik.

A másik nagyon fontos platform pedig az Aurora, amely egy layer 2-es különálló EVM kompatibilis hálózat a NEAR-en, aminek a segítségével válik a NEAR blokklánc összeegyeztethetővé az Ethereum blokklánccal. Célja, hogy egyfajta átjárót képezzen a NEAR és az Ethereum gazdasága között, több lehetőséget biztosítva a fejlesztőknek és a projekteknek, hogy mindkét közösségben növekedjenek és gyarapodjanak. Az Aurorának köszönhetően az Ethereum-felhasználók a számukra megszokott módon, saját nyelven (Solidity és Vyper okosszerződések) dolgozhatnak, miközben kihasználhatják a NEAR adta jobb sebességet, kedvező tranzakciós költségeket és szélesebb skálázhatóságot.

Jelenlegi legnépszerűbb projektek a NEAR ökoszisztémában

A több, mint 1000 alkalmazásból álló NEAR ökoszisztéma kiemelkedő projektjei nem csak forgalomban látszódnak meg az on-chain metrikákon, hanem a felhasználói számok növekedésénél is.

Sweat Economy – egy fitnesz applikáció, amely mára 140 milliós felhasználóval rendelkezik. 2015-től működő vállalkozás nem cryptoalkalmazásnak indult, azonban az idővel a csapat úgy döntött, hogy az applikáció gazdaságát a cryptotérbe helyezik át, és ehhez a NEAR blokkláncát választották. 2022-ben a legtöbbet letöltött egészségügyi és fitneszalkalmazás díját is elnyerte. Ami vonzóvá teszi a tömegek számára, hogy ingyenes, és a lépésszámok után jutalmaz SWEAT tokenekkel, amelyeket utána a hálózaton futó piactéren lehet beváltani különféle ajándéktárgyakra, vagy akár a saját beépített játékában elkölteni. Az egészséges életmódot népszerűsíti, és mivel rengeteg felhasználóval rendelkezik, a NEAR tranzakciós forgalmán is látványosan megmutatkozik.

KAIKAINOW – 2023 szeptemberében a Cosmose AI bevezette a KAIKAINOW nevű platformját, amelynek a célja, hogy újraértelmezze az okostelefonok záróképernyőjének élményét. A program lehetővé teszi az okostelefon-felhasználók számára, hogy az záróképernyőn élő hírek, a személyre szabott tartalmak, a szórakoztató vagy jutalomalapú tartalmak jelenjenek meg ahelyett, hogy csak a statikus képet látnák. A KAIKAINOW-nak már több mint egymillió felhasználója van világszerte, és az aktív felhasználók száma napról napra nő. Az elkötelezettség ösztönzése érdekében a rendszer a NEAR blokkláncon keresztül KAI-CHING tokeneket ad a felhasználóknak, amelyek online és offline vásárlásokra egyaránt beválthatók. A KAIKAI volt a NEAR legaktívabb szerződése a harmadik negyedévben, és a Dapp Radar szerint a cryptoprotokollok között a legelterjedtebb.

A projekt egyik leggyengébb láncszeme talán a nem túl erős marketing tevékenysége. Elérhetőek az összes megszokott social media felületen. A 2023 első negyedévének legfontosabb eredményei közé tartozik a Twitter-követők számának növekedése (175K havonta), így mára elérték az 1,8 milliós követőtábort. A Telegramon 46 ezres főt számláló közösség alakult ki, ahol a core fejlesztők is aktívak és rendkvül barátságosak, segítőkészek a csatornán. A Discordon is jelen vannak, több különböző szerveren is megtalálhatóak, téma és kategória szerint, mindegyik szerveren 30 ezer feletti a követők száma. A Youtube talán a leggyengébb 18,6 ezres követőszámmal, 442 videóval és nem egész 900 ezres megtekintéssel.

Ami rendkívül szimpatikus a projektben, hogy állandó statisztikákat vezet a teljes ökoszisztémán belüli történésekről, és ezt heti rendszerességgel posztola is a Twitteren. (Near Insider) Ezen kívül megrendelésre, negyedévente egy gazdasági összefoglalót is rendelnek, az erre szakosodott kutatóintézetektől. (Messari, Reflexivity Research)

Összességében elmondható, hogy bár nem operálnak a népszerűségre hajazó marketing eszközökkel, a csapat aktívan vesz részt a közösséggel való kommunikációban, nagyon is odafigyel a felhasználóira és követőire, csak a maguk csendesebb módján.

Blokklánc metrikák (On-Chain adatok)

2023 harmadik negyedévében a teljes cryptopiaci kapitalizáció 5,8%-kal csökkent, és sajnos ez a NEAR-t sem kerülte el. A teljesen hígított piaci kapitalizációja 17%-kal csökkent 1,12 milliárd dollárra a Q3 végére. Jelenleg, az elmúlt 2 hét bikás hangulatának köszönhetően némileg javult a helyzet, és 1,55 milliárd dolláros kapitalizációval a 38. helyet foglalja el a cryptoeszközök piacán. (2023.11.06)

A NEAR protokoll hálózatának több mint 18 millió tárcája van, és napi 400 000 tranzakciót bonyolított le az elmúlt időszakban, ami 2,4 másodperces véglegesítéssel kb. 5x gyorsabban, mint az Ethereum, nem beszélve arról, hogy a költségek töredékéért. Az átlagos napi tranzakciók 117%-kal nőttek az előző negyedéves 355 000-ről 771 000-re emelkedve. A tranzakciók számának megugrása ellenére az átlagos tranzakciós díj stabilan 0,001 dollár körül maradt, ami azt jelzi, hogy nagy forgalomnál is tudja tartani az alacsony díjakat.

Amint az adatokból jól kiolvasható, a NEAR jelentős címnövekedést is el tudott könyvelni az előző hónapokhoz képest. Az aktív címek száma 350%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte a 260 000 napi aktív címet. A hálózati tranzakciós díjakból származó bevételek a harmadik negyedévben 9%-kal, 98 000 dollárról 108 000 dollárra nőttek.

A napi hálózati aktivitás jelentős növekedése elsősorban a KAIKAINOW szeptemberi indulásának volt köszönhető, mivel az alkalmazás bevezetésével nagyot ugrott a tranzakciók száma is. Az elmúlt egy évben a Sweat Economy volt a vezető felhasználó, ami a tranzakciókat illeti, de a Cosmose AI 2023 szeptemberében bevezette a KAIKAINOW-t, ami átvette az első helyet.

Azonban az is látszik, hogy hogy a hálózat által felhasznált gázdíjak mennyisége is jelentősen megnőtt, ami több NEAR elégetést és több fejlesztői jutalmat is jelent egyben. Az adatokból kiolvasható, hogy a DeFi szektor került most lényegesen háttérbe az ökoszisztéma életében, ott minden téren gyengébben teljesít. A prímet egyértelműen a felhasználói alkalmazások viszik, azok biztosítják a Near jelenlegi növekedését. Ezzel párhuzamosan a blokklánc operációs rendszer (BOS) jelentős fejlődésen ment keresztül, havi 267 aktív fejlesztő vesz rész abban (ez egy 30%-os növekedés az előző időszakokhoz képest), hogy javítsa a hálózat elfogadottságát. A BOS nemrégiben bevezetésre kerülő újítások között említésre méltó a FastAuth SDK Beta, a Web Push Notifications és a NEAR Query API (béta), ami szintén hozzájárulhatott a NEAR jobb teljesítményéhez.

2023 szeptemberében már 600 millió NEAR tokent is stakeltek, ami a teljes kínálat körülbelül 51%-át teszi ki, azonban ahogy látjuk a táblázatból, a mennyiség eléggé változó, és jelenleg ismét lecsökkent a szám kicsivel 400 millió fölé. A stakelt mennyiség 217 validátor között oszlik meg, ami látszólag egy magasabb szám, és kiemelheti a protokoll decentralizált jellegét, azonban van ezzel egy kis gond. Sajnos a validátorok jelentős százalékát néhány entitás üzemelteti. A technológiánál megírtuk, hogy elméletileg a TPoS-nak a pooling mérséklése és a decentralizáció fokozása lenne az erőssége, azonban ezen a téren eddig vegyes eredményt látunk. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a stakek oroszlánrészét ( kb. 35%) a NEAR első 10 stake poolja birtokolja. Ez a koncentráció vitathatatlanul hasonló más PoS-konstrukciókhoz, például a pont emiatt kritizált Ethereumhoz, így maga a decentralizáltság és a biztonság ezzel már nem áll annyira szilárd lábakon, ahogy ez le van írva. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az 1 évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor még csak 6 pool között oszlott meg fenti a mennyiség, a plusz 4 pool már egy jobb eredményt hoz, tehát egy fokozatos javulás érezhető e tekintetben. Következésképpen a nagy stake-kel rendelkező entitások változatlanul uralják a hálózatot, és ez csökkentheti a blokklánc decentralizált szellemiségét. Egyébként annyira azért nem rossz a helyzet, jelenleg a Nakamoto koefficiens, ami a decentralizáltságot mutatja az 9-es értéken van. (csak összehasonlítás képen, az Ethereumnak 2-es a Nakamoto koefficiense)

Technológia szempontjából ez magában foglalja a sharding 2. fázisának elindítását, amely a hálózatot 100 shardra skálázza, anélkül, hogy az összes shardot nyomon követnék a validátorok. Ez a tervek szerint még valamikor 2023 negyedik negyedévében lép életbe. 2024-re tervezik a sharding 3. fázisának átadását, amelyben már dinamikusan, az igények alapján fogják módosítani a shardok számát.

Ezen kívül a protokoll fontos terve, hogy végrehajtsa azt az elképzelését, amely lehetővé teszik majd a felhasználók számára, hogy a NEAR-re épülő dappokkal anélkül lépjenek kapcsolatba, hogy előfeltétel lenne a natív token birtoklása. Ennek elérése érdekében olyan fejlesztések állnak a fejlesztés fókuszában, mint a:

• Meta tranzakciók – ez a funkció lehetővé teszi egy harmadik fél számára (applikáció üzemeltetője), hogy átvállalja a költségeket az újonnan érkező felhasználóktól, ezzel megkönnyítve egy – egy regisztrációt. Ez biztosítja majd, hogy a NEAR-alkalmazások új belépői NEAR-tokenek nélkül kezdhetik meg az aktivitásukat az adott felületen, ezzel lényegesen megkönnyítve a nem cryptotérből érkező emberek életét.
• A nullszaldós számlák – a fenti funkciót kiegészítő nullszaldós tárca engedélyezésével a NEAR egyszerűsíteni kívánja a felhasználói fiók létrehozásának folyamatát. Ez a lépés különösen stratégiai jelentőségű azon alkalmazások és tárcák számára, amelyek meg kívánják könnyíteni az új felhasználók belépési folyamatát.
• A Secp256r1 kulcsok – Ezzel a funkcióval az iPhone-felhasználók implicit on-chain fiókot szerezhetnek anélkül, hogy a tárcákon keresztül történő hagyományos fiók vagy számlanyitással járó vesződséggel járna. Ez a megközelítés felhasználó-barátabbá tehet bármely ilyen funkcióval ellátott alkalmazást.
• Globális tárolás – Azáltal, hogy a fejlesztők egyszeri telepítéshez tokeneket égethetnek el, a későbbi felhasználások nem járnak további tárolási költségekkel. Ez a megoldás nemcsak gazdaságos, hanem erőforrás-hatékony is.

A Near Protocol a jövő operációs rendszerévé szeretne válni, de vajon milyen esélyei vannak ennek a célnak a megvalósítására? A projekthez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek megfelelő értékelése talán segítséget nyújt abban, hogy tisztább képet kapjuk a piaci helyzetéről.

Lehetőségek

Technológiai megoldások: pár fontos eleme van a működésének, ami előnyt jelenthet a társaival szemben.

• A blokklánc operációs rendszere (BOS), amivel a web3 iparág blokklánc operációs rendszerévé pozícionálta magát, és célja, hogy megkönnyítse a web2 alkalmazások és közösségek számára a web3 lehetőségeinek kihasználását.
• A sharding megoldása, amely számos meglévő blokkláncplatformnál magasabb szintű skálázhatóságot képes biztosítani az adatok kisebb darabokra történő particionálásával, ami jobban kezelhetővé teszi és hatékonyabb feldolgozást tesz lehetővé. Ez jelentős skálázhatósági előnyt biztosíthat protokoll számára a shardingot nem használó versenytársakkal szemben.
• Gyors és olcsó – a fenti sharding technológia lehetővé teszi a tranzakciók nagyon gyors lebonyolítását, akár 100 000 tps -t is elérhet, és mindemellett tartani tudja a nagyon alacsony tranzakciós díjat is, ami igencsak vonzóvá teheti az olyan alkalmazásoknál, ahol nagy tömegeket kell kiszolgálni.
• Validátorok cseréje – a validátorok 12 óránként cserélődnek a hálózat fenntartása érdekében, ez nem csak a biztonságot erősíti, hanem a zökkenőmentes működést is.

Fejlesztőbarát megoldások: az okosszerződések fejlesztéséhez kényelmesebb és könnyebb megoldásokat kínál, legyen az pl. az ismerős kódolási nyelv (Rust, JavaScript), vagy a protokollba beépített közvetlen fejlesztői ösztönzők, azaz a tranzakciós díjak 30%-nak a visszatérítése.

Felhasználóbarát interfész: ezek a funkciók megkönnyítik az alkalmazások használatát, pl. ilyen a címek saját elnevezése, hogy ne kelljen hosszú szám- és betűsorokat megjegyezni, ez olyan előny, amely lehetővé teszi a szélesebb körű elfogadást.

Jövőbeni zero-szaldós számlák bevezetése: ez egy nagyon hasznos funkció, amely jelentős mértékben megkönnyíti a web2-es világból jövő felhasználók belépését a web3-as világba.

A web3-as tér rapid növekedése: a web3-as piac továbbra is gyorsan növekszik, ami jelentős lehetőséget kínál a NEAR Protocol számára, ha megbízható és hatékony platformként tud érvényesülni a web3-as alkalmazások részére.

A versenytársak skálázhatósági kihívásai: ha a versenytársak, mint például az Ethereum, nehezen oldják meg a skálázhatósági problémáikat, az lehetőséget jelenthet a NEAR Protocol számára, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzen.

Kockázatok

A gyenge marketing tevékenység: az egyik legnagyobb gond a NEAR blokklánc alacsony szintű ismertsége a cryptoközösségen belül. A csapat rendkívül erős cryptográfia, blokklánctechnológia és a mesterséges intelligencia tudás terén, de gyéren vannak a marketing területén, és ezzel a NEAR Foundation minden tagja tisztában van. Reméljük, hogy a következő bull-run-ra ezt kijavítják.

Elfogadás: Kéz a kézben jár a fenti problémával az, hogy kihívást jelent a számukra meggyőzni a fejlesztőket és a felhasználókat, hogy más platformokról áttérjenek. Azonban a mostani két húzó alkalmazás nagyon jó referenciát biztosít a NEAR számára, így a jövőre nézve már talán az esélyük is nagyobb.

Technikai kockázatok: A sharding és a TPoS megvalósítása technikai kockázatokat és összetettséget jelent. Ha ezek a rendszerek nem a várt módon teljesítenek, bármikor hiba csúszhat a percíz rendszerbe, ami jelentősen árthat a Near Protocol hírnevének és hasznosságának.

Unstakelés lassúsága – Az NEAR tokenek visszaszerzése a stakelésből relatív hosszú időt vesz igénybe, a várakozási idő a stakelés törléséhez akár 72 óra is lehet, ami nem túl vonzó a token tulajdonosok számára.

Versenytársak: Elméletileg, mivel a Near egy layer1-es blokklánc, akkor az ilyen típusú blokkláncokkal kellene versenyeznie, mint az Ethereum, Polkadot vagy a Cardano. Azonban figyelembe véve, hogy a protokoll egyfajta operációs rendszerként szeretne működni, és inkább együttműködés a célja, mintsem a konkurálás, így ezzel minimalizálja a versenyét. Gyorsaságban és skálázhatóságban a TON talán a legnagyobb konkurense, web3-as applikációk építésénél pedig a Solana.

Szabályozási kockázatok: A decentralizált környezetben való működés szabályozási bizonytalansággal és jogi kockázatokkal jár. Az egyértelmű szabályozás hiánya bizonytalanságot teremt, ami kihívást jelent a vállalkozások és a magánszemélyek számára a jogi kötelezettségek és a potenciális felelősségek megértésében. A NEAR tokent az SEC értékpapírnak minősített, így ezzel a besorolással az Egyesült Államokban például hátránnyal indul.

A NEAR Protocol nem csak egy szimpla blokklánc, hanem egy építő-fejlesztő platform is, amely igyekszik áthidalni a technológia és a tömeges elfogadás közötti szakadékot azzal, hogy felhasználóbarátabbá igyekszik tenni a web3-as alkalmazásokat, mivel a rendszer bármilyen blokklánc- vagy web2-backenddel működik. A NEAR Protocol kivételes skálázhatóságával, gyorsaságával, olcsóságával és fejlesztőbarát környezetével nagyon kedvező lehet a web3-as alkalmazástervezők számára, pláne, hogy anyagi ösztönzőkkel is operál. A Nightshade koncepciója nagyon izgalmas, és kíváncsian várjuk, hogyan fog működni hosszú távon a gyakorlatban. Ha a NEAR a nagy terhelés ellenére is gyors és olcsó tud maradni, az jó hír lesz, és ezzel igazolják majd, hogy a rendszerük működik.

A nemrégiben indított Blockchain Operating System (BOS) pedig tényleg egy jelentős mérföldkő a projekt életében, és egy konkrét meghatározott irányt adott az egész protokollnak. Bár ezt az innovációt a Pantera Capital, a Redpoint és az a16z crypto neves személyiségei egytől egyig mind méltatták, valahogy a mainstream média kevés figyelmet szentelt ennek. Itt jön képbe a már többször említett marketing hiánya. A BOS-szal a NEAR a nyílt web fejlesztésének egyik kiemelkedő szereplőjévé válhatna, de kellene neki egy kis „reklám”. A csapat tehetsége és technológiája a NEAR Protocol és ökoszisztémája növekedésének és fejlődésének kritikus mozgatórugói. Jelenleg az látjuk, hogy több, mint ezer projekt épült már az ökoszisztémán belül, mégis kb. csak 2 olyan alkalmazás van pillanatnyilag, ami húzza a teljes hálózatot. (ennek javarészt az az oka, hogy a hálózat olcsósága miatt, kisebb projektek használják ki a lehetőségeit) Összességében azt lehet mondani, hogy maga a projekt kiváló, jól átgondolt és kivitelezett technológia van mögötte, a csapat tagjai pedig kimondottan nagytudású szakemberek. Azonban a sikeressége azon fog múlni, hogyan tudják eladni magukat komolyabb partnerek felé a jövőben.

Forrás: near.org, Messari, és az alábbi linkek